Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
2155 DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Előterjesztők! Ez a törvény, amely most előterjesztésre ker ült, ez a javaslat egy olyan célt szolgál, amit magunk is támogatunk. Az alkotmányügyi bizottságban elmondtuk, kifejtettük, hogy közös cél az, hogy az ügyvédi hivatásrend egy olyan színvonalon működjön - ami miért fontos? Az igazságszolgáltatás egésze, azo n belül pedig azon személyek, azon magyar polgárok vagy bárhová tartozó szervezetek vagy személyek részére egy valóban igazságszolgáltatási szerepben elfoglalt státushoz méltó színvonalú szolgáltatást jelentsen. Az ügyvédi törvény bevezető rendelkezéseit m indannyian ismerjük, ugye, hogy lényegében lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, a megbízója érdekében köteles az ügyvéd eljárni, a szakma szabályai szerint. Ez egy olyan szakma, amelynek igenis kiemelt jelentősége van, hiszen büntetővédelem ellátásátó l kezdve polgári perek képviseletén át, nagy összegű letétkezeléseken keresztül nagyon kiemelt olyan ügyletek bonyolítása, mint például ingatlanadásvételi szerződés akár kiemelkedő értéken, vagy pedig közbeszerzési eljárások, iparjogvédelmi eljárások. Teh át az egész gazdasági és polgári élet szinte teljes vertikumát lefedi az ügyvédi szolgáltatások rendszere. Ebben mindenképpen valóban egy vészhelyzet áll fenn, több tekintetben is egyébként, mert a gazdasági válság az ügyvédeket sem kímélte. Erről közismer t adatok vannak, hogy a 12 ezer ügyvéd döntő többsége igazából egyáltalán nem úgy, nem olyan körülmények között él, mint ahogy az közismert, hanem kifejezetten, azt lehet mondani, az ügyvédi szakma jelentős megosztottságban van. Hiszen jelentős felfutásban lévő, nagy nemzetközi irodák aránytalan túlhatalmat kaptak, hogy úgy mondjam, az ügyvédi piacon, és egy jelentős részt szakítanak ki ebből a tortából, míg a magyar kis- és középméretű ügyvédi irodák bizony szinte jelentős részben vagy legalábbis döntő rés zükben komoly megélhetési gondokkal küzdenek. Ugyanakkor e gazdasági helyzet mellett még ott van a másik körülmény, mégpedig a jogászi túlképzés. A jogászi túlképzés egy olyan öngeneráló rendszert eredményezett mára, hogy valóban ugyan nagyon jól tudjuk, h ogy az európai uniós szabályok szerint lényegében nem lehetséges sem de facto, sem de jure kamarai létszámkorlátozást meghatározni, pedig határozott álláspontom szerint több tekintetben ez lenne az ideális mind a szolgáltatást igénybe vevő megbízók számára , mind pedig a karban dolgozók számára is. Ennek, ugye, törvényi lehetőségei nincsenek, ezt az Alkotmánybíróság is több alkalommal vizsgálta. Azonban azt látni kell, hogy valamilyen megoldást mindenképpen találni kell arra, hogy a karban valóban most már t eljesen elterjedt felhígulás, szakmai igénytelenség és színvonaltalanság valamilyen módon orvoslást nyerjen. Nagyon jó eszköz egyrészt az ügyvédi kamarai vizsgarendszer, amely az alulról jövő, tehát a végzett jogászok számára nagyon szisztematikus és komol y oktatásban való részvételt és vizsgát ír elő. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak azt, és erre irányuló egyéni képviselői indítványt, módosító javaslatot elő is terjesztettem, amely ezt az egyéves kötelező ügyvédjelölti és alkalmazotti ügyvédi státust ki egészítené egy újabb feltétellel, mégpedig ennek a bizonyos kamarai vizsgának a kötelező letételével. Ugyanis az alaki és formai jellegű megoldás mellett a tartalmi megoldást se veszítsük szem elől. Úgy gondolom, hogy önmagában az egyéves kötelező ügyvédje lölti vagy kötelező alkalmazotti ügyvédi státus nagyon veszélyes tendenciát is elindíthat, és erre azok az ügyvédi kamarai tisztségviselők is felhívták a figyelmemet, akikkel konzultáltam erről, mégpedig azt, hogy kifejezetten akár egy olyan iparág is kial akulhat, amelynek tulajdonképpen a puszta irodafenntartás és a megbízók elvesztése miatt már egy puszta névtáblává egyszerűsödött ügyfélkörrel rendelkező ügyvédi irodai hálózat vagy egyéni ügyvédek egyes csoportjai adott esetben ezt az egyetlenegy mentsvár at találhatják meg, hogy számukra egy ilyen egyéves jelölti befogadás mint lehetőség ad egyfajta megélhetést. Ezt mindenképpen oly módon kell elkerülni, hogy egyrészt ez egy korrupciós forrás, másrészt egy teljesen torz irányba eltolhatja a rendszert. Tehá t ha ezt így hagyjuk, hogy önmagában egy adminisztratív feltételt szabunk, hogy töltsön el x időt jelölti státusban, akkor még nem mondtunk
