Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
2137 törvényjavaslatot, merthogy általánosságban nem oldja meg a problémát, ez nem igazi megoldás, úgyhogy ehhez ők nem adjá k a segítségüket. Hát, tisztelettel, ez a probléma meglehetősen régi. Én magam 40 éves ügyvédi gyakorlattal állok pillanatnyilag itt, az Országgyűlés előtt, tehát van emlékem egészen 1970ig visszamenőleg az ügyvédi helyzet alakulásáról. Az, amit elmondott Vitányi képviselőtársam, tulajdonképpen az egyik alapfokú különbség a különböző átjárható jogágak között, vagyis foglalkozások között. Ugye, az a probléma, hogy a hajdan volt kötött létszámú ügyvédkedéssel szemben ma alanyi jogon lehet ügyvéd Magyarország on mindenki. Ezzel szemben közjegyző kötött létszámmal lehet, ha jól tudom, 247 van Magyarországon. Ezt a létszámot a mindenkori igazságügyminiszter állapítja meg. (16.20) A bírói helyek létszáma is pontosan beszabályozott, ezt az Országos Igazsá gszolgáltatási Tanács állapítja meg. És itt még egy nagyon lényeges kérdést szeretnék elmondani. A közjegyzővé válásnak tulajdonképpen a kialakult gyakorlata az utóbbi években az, hogy valaki egy közjegyzői irodában helyettes közjegyzőként lehúz egypár éve t, és akkor esetleg abban a közjegyzői irodában lehet utódja a principálisának. A bírói gyakorlatnál pedig az a helyzet, és nagyon csodálkozom, mert a kifogásokat pont Bárándy Gergely képviselőtársam fogalmazta meg az alkotmányügyi bizottság ülésén, pont a z a Bárándy Gergely, aki előttem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban volt az alkotmányügyi bizottság delegáltja, őneki legalább annyira tudni kell, mint ahogy én ezt tapasztaltam a mostani megbízatásom alatt, hogy amikor a bírói pályázatot az Ország os Igazságszolgáltatási Tanács értékeli, kinevezésre szinte csak olyan bíró kerül, aki a bírói pályázatát meg tudja erősíteni azzal, hogy hosszas bírósági titkári gyakorlatot igazol. Tehát a bírák esetében ugyan jogszabályi alapon nyitottak az ügyvédség fe lé, és az átjárhatóság jogszabályi alapon adott, de ugyanakkor a kötött létszám ezt a nyitottságot lerombolja. Ezzel szemben a mi pályánk jogszabályi alapon, alanyilag biztosítja mindenkinek a lehetőséget. Tehát nem tudunk mást csinálni, kizárólag az az eg y lehetőségünk volt adott, hogy az ügyvédi gyakorlat elkezdése előtt ténylegesen ügyvédként, akár jelöltként, akár alkalmazott ügyvédként tevékenykedjen az illető. Én azt hiszem, hogy ez minden további nélkül elfogadható. A jogszabályunk egy kicsit tele va n különböző számokkal. Szeretném elmondani, hogy ez azért vált szükségessé, mert a 15. § (3) bekezdésébe d) pontként hoztuk be ezt a többletfeltételt, erre való tekintettel a taxáció olyan átkereszteléseken esett keresztül, hogy számok változtak, alpontok, betű megjelölése változott, és ezt az egész törvényen igyekeztünk végigvinni. Tisztelettel kérem, hogy ezt támogassa a tisztelt Országgyűlés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mo st az alkotmányügyi bizottság álláspontjának ismertetésére kerülne sor. A kijelölt GaudiNagy Tamást nem látom az ülésteremben, úgyhogy ezek után az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót: elsőként következik Vas Imre, a Fidesz képviselőj e. Képviselő úr, öné a szó. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsősorban azoknak a képviselőtársaimnak a figyelmét szeretném felhívni a jogi pályához szükséges képesítési és szakmai gyakorlat i követelményekről, akik nem jogász képzettségűek - úgy látom, vannak azért a teremben. Bíró az lehet ma Magyarországon, aki jogi szakvizsgát tett, és egy évig bírói titkári munkakört betöltött. Ez alól az egyéves bírói titkári munkakör alól néhányat, péld ául alkotmánybírói, korábbi ügyészségi titkári, katonai bírói, közjegyzőhelyettesi, ügyvédként és jogtanácsosként eltöltött időt teljes egészében beszámít a jogalkotó, a másik néhány jogi pálya esetén viszont csak 50 százalékot.
