Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Egyes rendészeti tárgyú törvények és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VADAI ÁGNES (MSZP):
2120 feladatai között is szerepelnek belső bűnmegelőzési célú feladatok, és nyilván a hadseregben is megv an ez a fajta szervezet, ami ezt a feladatot elvégzi. Az előttünk fekvő javaslat szerint a jövőben egyetlen szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv látja majd el ezt a feladatot. Biztosan kap majd ez valami olyan nevet, amib en az AVH betűszó szerepel, mert ez az önök kedvence, meg a nemzeti is, mert ezt is nagyon szeretik, de a jövő évi költségvetésben még RSZVSZként szerepel. (15.00) A törvényjavaslat szerint három feladata lesz ennek az új szervnek az ú gynevezett védett állomány, illetve az azokat alkalmazó szervek vonatkozásában: a kifogástalan életvitel vizsgálata, a megbízhatósági vizsgálat és a bűncselekmények felderítése. Az érintett személyi kör a hivatásos állományba jelentkezők, a hivatásos állom ányban állók, kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, az intézményi kör pedig az Információs Hivatal, a KFH és a KBH kivételével - amelyek saját maguk végzik el ezeket a feladatokat, bár láttam már olyan kormánypárti módosító javaslatot, am ely az Információs Hivatalt visszaemelné ebbe a körbe - az összes többi szervezet, legyen az rendőrség, bv, vám- és pénzügyőrség, szakszolgálat, AVH, SZEBEK, adóhatóság vagy idegenrendészeti és menekültügyi hatóság. Nézzük először az első feladatát: a kifo gástalan életvitel vizsgálata. A javaslat szerint kifogástalan az életvitel, ha az érintett megfelel a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására. A javaslat példálózva sorolja föl azokat a körülményeket, amelyek ezt a megfelelést jelentik. A kifog ástalan életvitelnek való megfelelést érintő körülmények például a szolgálaton kívüli magatartás, a családi és lakókörnyezeti kapcsolatok, az anyagi, jövedelmi viszonyok, a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolat. Arra nézve azonban, hogy milyen szolgálaton kívüli magatartás kifogásolható, nincs adat a javaslatban. Milyen családi kapcsolat minősül kifogásolhatónak vagy elfogadhatónak? Milyen lakókörnyezeti kapcsolat a megfelelő? Ez ugyanis nem mindegyik függ az éri ntett szándékától. Szomszédainkat nem választhatjuk meg, hasonlóan nyilván a családunkat sem. Hogy az anyagi, jövedelmi viszonyok mit jelentenek, azt hiszem, hogy ezek önmagukban nagyon keveset jelentenek. Mi lehet kifogásolható ebben a körben? Ha sok pénz e van valakinek, vagy ha kevés? Kifogásolhatóe, ha tőzsdézik, vagy csak az, ha pókerezik? Tehát ezt azért egészen pontosan meg kellene határozni. A bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolat is szerintem túlságosan tág fogalom. Bűncselekményt elkövetőnek minősüle az, aki mentesült a büntetett előélet hatálya alól? Ez szerintem még ebben a parlamentben is egy érdekes kérdés. Kelle tudnia az érintettnek, hogy akivel kapcsolatban áll, bűncselekményt követette el vagy azzal gyanúsítható, vagy elegendő az objektív tény, még ha nem is tudott róla, ahhoz, hogy ezen az alapon megszüntessék a szolgálati viszonyát? Azt gondolom, hogy itt számos olyan kérdés van, amelyet nagyon világosan pontosítani kell. A következő a megbíz hatósági vizsgálat, amely sokkal tágabb, mint az eddigi bűnmegelőzési célú ellenőrzés. Az indokolás szerint nem szorítkozik a személyi, deliktuális, illetve kriminális felelősség megalapozására vagy kizárására, hanem átfogja a közszolgálat, illetve a hivat ásos szolgálat jogszerűségét, hivatásszerűségét, továbbá az ennek során tanúsított magatartást, az intézkedési munkaköri kötelezettség teljesülését befolyásoló bármely személyi vagy szervezési körülményt. A megbízhatósági vizsgálatot az adott személyre néz ve naptári évenként - legalább ezt meghatározzák - legfeljebb három alkalommal lehet elrendelni, és ennek időtartama nem haladhatja meg a 15 napot. Tehát összesen elvileg 45 napig is vizsgálat alatt lehet itt valaki, és a vizsgálattal érintett személyt a m egbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, csak a befejezéséről kell tájékoztatni. Azt hiszem azonban, hogy a megbízhatósági vizsgálat tervezett szabályozásánál a leginkább vitatható rész az, hogy mintegy szabad kezet ad a vizsgálatot végzőknek, a vizsgál at érdekében szabálysértés, sőt bűncselekmény elkövetése is lehetséges. Kifejezetten fölsorolja a javaslat, hogy
