Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében szüksé... - ELNÖK (Jakab István): - SZILÁGYI PÉTER (LMP):
2094 A Parlament rendelettervezetéhez módosítást nem fűzött annak érdekében, hogy a rendelet végleges szövege még az elfogadás évében megszülethessen, és az uniós polgárok a lehető leghamarabb élvezhessék az új szabályo zás által biztosított előnyöket. Erről a téma európai parlamenti felelőse, Genowefa Grabowska nyilatkozott. A rendelet megalkotásával az európai jogalkotó egy újabb területre lépett, hiszen első alkalommal kísérelte meg az anyagi és eljárásjogi kérdéseket is szabályozni, párhuzamba állítva ezáltal az Európai Közösség és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia jogegységesítő törekvéseit. Ennek eredményeként minden korábbi rendeletnél részletesebben, alaposabban rögzíti a tárgyául választott területnek, azaz a tartási kötelezettségek érvényesítésére irányuló közösségi eszközrendszernek a bemutatását. A határokon átnyúló tartási igények érvényesíthetőségének nehézségei ellen a jogalkotó a rendeletben több helyen is említi a modern információs, kommunikációs es zközök igénybevételének lehetőségét, és már a preambulumban is rögzíti, hogy a költségek csökkentése érdekében a lehető legjobban ki kell használni a korszerű kommunikációs technológiákat, különösen a felek meghallgatása során. A felek vonatkozásában nyilv án az esélyegyenlőség okán nem írja elő kötelezettségként ezen eszközök alkalmazását, ellenben a minden tagállam által a tartási követelések határokon átnyúló behajtásának megkönnyítése érdekében kijelölt központi hatóságoknak olyan gyorsan kell elintézniü k az ügyeket, amennyire azt az esetek megfelelő mérlegelése lehetővé teszi, s ehhez a rendelkezésükre álló leggyorsabb és leghatékonyabb kommunikációs eszközöket kell használniuk. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban nem találtunk arra utaló rendelkezéseke t, hogy a rendelet preambulumában lefektetett rendelkezésnek megfelelően Magyarország milyen módszerekkel fogja elősegíteni a kommunikációs technológiák kihasználását. Összességében tehát egy üdvözlendő EUs jogszabályról van szó, azonban örömünket erőtelj esen árnyalja, hogy megint egy immár sokadik salátatörvényt nyújtott be az előterjesztő. Ugyanis az előttünk fekvő javaslat öt törvényt módosít, ebből négy függ össze a címben megjelölt tanácsi rendelettel, illetve a tartással kapcsolatos ügyekkel, egy, az az az igazságügyi szakértői törvény módosítása nem. Ez az igazi salátajelenség, amikor még távoli összefüggés sem fedezhető fel a cím és a módosított törvény tárgya között. Először hadd beszéljek néhány szót a tartással összefüggő módosításokról. A nemzetk özi magánjogi törvényerejű rendelet határozza meg, hogy ha külföldi jelen van egy ügyben, mely állam jogát kell alkalmazni. Miután a tartással kapcsolatos ügyekre 2011. június 18tól a közösségi jogszabályt kell alkalmazni, ezért a módosítás kiveszi az Nmj t.ből azokat a rendelkezéseket, amelyek szűkítenék a nemzetközi norma hatályát, azaz hozzáigazítja az Nmjt.t a nemzetközi normához. Az Nmjt. 45. § (1) bekezdésének jelenlegi szövege szerint a gyermek és szülő közötti jogviszonyokra a gyermek személyes, a zaz hazai jogát kell irányadónak tekinteni, a szülőtartást kivéve. Az új szöveg minden tartási ügyet kivesz a hazai jog hatálya alól. A 46. § jelenlegi szövege a gyermektartási kötelezettség esetén alkalmazandó magyar jogról beszél, ez módosulna “a tartási kötelezettséget ide nem értve” kitételre. (13.10) Az Nmjt. 75. §át kiegészíti a módosítás egy jogharmonizációs záradékkal, végül törlik a “tartás” kifejezést a megfelelő szakaszokból. Ezekkel egyet tudunk érteni. Tartalmilag az igazságügyi szakértői tevé kenységről szóló törvény módosításával is egyet lehet érteni, de tisztelettel kérem az előterjesztőt, magyarázza meg nekünk, hogy ezt a kérdést miért itt kellett rendezni. Az embernek az az érzése, hogy ezt a néhány szakaszt csak jobb híján biggyesztették ide. Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény 7. §a rendelkezik arról, hogy ha a szakértő a szakterületének kiterjesztése iránti kérelmet terjeszt elő, a szakértői névjegyzékbe való
