Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SESZTÁK OSZKÁR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2082 Az előzőekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében az ellenőrzési jogosítványokat szándékozik a kormányzat é s reményeink szerint a törvényalkotás megerősíteni. Olyan ellenőrzési jogosítványokat, olyan hatósági jogosítványokat ad a közjót megtestesítő állam kezébe, amelyek révén azokra a kedvezőtlen folyamatokra, amelyek nemcsak a gazdasági válság bekövetkezte ut án, hanem meggyőződésem szerint előtte is érzékelhetők és észlelhetők voltak, ezekre a kedvezőtlen folyamatokra a közjót érvényesítő állam részéről megfelelő válaszokat adjon. Most a szabályalkotásnál tartunk, és három csoportra lehet talán osztani ezt a t örvényjavaslatot, amely egyrészt az e tárgykörben született európai uniós jogalkotási aktusokhoz történő hazai jogalkotási szándékot fejezi ki, tehát az uniós jogot átültetjük a hazai jogrendszerbe. Másrészt olyan technikai jellegű módosításokat, újításoka t tartalmaz, amelyek az élettel hozzák köszönő viszonyba a hazai jogalkotást, és az elektronikus pénz és más vonatkozásban hoznak olyan szabályozásokat, amelyek korszerűbbé, jó értelemben korszerűbbé, modernebbé - ha lehet ezt a szót használni - teszik a h azai pénzintézeti szabályozást, és újfajta technikák bevezetését teszik lehetővé a hazai pénzintézeti szektorban. És a harmadik elem a lakástakarékpénztárak tevékenységének, lehetőségeinek újraszabályozása, amely leginkább igényelheti a figyelmét az állam polgárok, a lakásra vágyók, a családalapítás előtt vagy lakásvásárlás előtt állók szélesebb társadalmi csoportjainak. Ezekből a jogszabályi változásokból én három elemet emeltem ki a KDNP vezérszónokaként, amelyekről részletesebben beszélnék. Az első a 200 1. évi törvény módosítását tartalmazó jogszabályváltoztatási szándék, amely a részvény kivezetését szabályozza újra. A javaslat a kivezetés két esetét különbözteti meg: az első esetben a szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartása valamenn yi szabályozott piacon megszűnik, a második esetben a szabályozott piacra bevezetett részvény forgalomban tartása csak az adott szabályozott piacon szűnik meg, de akkor a részvényt más, szabályozott piacon továbbra is forgalmazzák. Az első esetben a kibocs átó legfőbb szerve a szabályozott piacra bevezetett részvény kivezetéséről szóló döntés esetén akkor határozatképes, ha legalább 50 százalék plusz egy szavazati jogot megtestesítő részvény tulajdonosa van jelen. A kibocsátó legfőbb szerve a kivezetésről sz óló határozatot legalább háromnegyedes többséggel hozza meg. A javaslat szerint a kivezetésről szóló döntés közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűlési döntést támogatók kivételével a társaság azon részvényese kérheti, hogy a t ársaság a részvényét vegye meg tőle, akinek az adott részvényét a kivezetés közvetlenül érinti. A javaslat a vállalt felvásárlási előírásokhoz kapcsolódóan meghatározza a részvény vételárát. Ez is egy olyan fontos és előremutató szabályozás, amely gátat kí ván szabni azoknak a kedvezőtlen folyamatoknak, amelyekre leginkább vagy a közvélemény számára leginkább a gazdasági válság hívta fel a figyelmét. A másik pedig - más vezérszónokok is említették : a bónuszok és a pénzügyi ösztönzők világa, már ami ezeknek a pénzügyi szervezeteknek a humánerőforrásmenedzsmentjét érinti. (12.10) Sajnos olyan technikák léteztek és léteznek ebben a szektorban, amelyek elítélésére nem lehet elég erős kifejezést használni, amelyek olyan felelőtlen és hazardőr kockázatvállalásra ösztönözték a pénzintézetek alkalmazottait, amelyek tálcán kínálták ennek a válságnak a kialakulását. Erre vonatkozólag nagyon fontos, regulatív szabályozási pontokat tartalmaz a törvényjavaslat, hogy milyen módon lehet ezeket a csapdákat kikerülni. Persz e, ez a harc olyan, mint, mondjuk, egy háborúban a tüzérség és a páncélosok fejlődése, tehát nyilvánvalóan ezen a téren azután majd lesznek újabb ösztönző technikák, amelyeket kellő körültekintéssel és jogalkotói szándékkal újra be kell zárni, és a közjót, a közérdeket figyelembe véve a jövőben akár újra kell szabályozni. Harmadikként szólnék erről a törvényjavaslatról, amely nagyon sok más tárgyú technikai jellegű pontosítást tartalmaz a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi törvény módosításáról, amel y a körvonalazódó lakáspolitikának egyik eleme. Tehát a lakáspolitikáról azt gondolom - szigorúan nem tárgya ennek a törvényjavaslatnak, de ennek kapcsán szólni kell róla , hogy a különböző társadalmi
