Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 9 (44. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
2052 DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarok a hazában és szerte a világban! A közelmúltban emlékezt ünk a magyar nép szabadságtörekvéseinek nevezetes tetteire, az 1956os forradalom és szabadságharc 54. évfordulójára. Úgy történt, hogy éppen most, 2010. október 23án távozott el közülünk 99 éves korában S. Szabó Ferenc, az 1945ös Nemzetgyűlés tagja, aki 1956ban a Petőfi Párt néven újjáalakuló Parasztpárt főtitkárhelyettese. Ez az S. Szabó Ferenc egykoron a kibontakozás egyik mozgatója volt. Együtt politizáltunk abban a sorsfordító időben, amikor a forradalom győzelmeként ’56ban létrejött a demokratikus népképviselet, akkor S. Szabó Ferenc összehívta a Nemzeti Parasztpártot Budapesten, a Vajdahunyad várában. Ott mondta el Illyés Gyula “Egy mondat a zsarnokságról” című költeményét, ott szólt Németh László az emelkedő nemzetről. Az ottani események folytat ásaként küldték Bibó Istvánt és Farkas Ferencet a Nagy Imrekormányba államminiszterként. Tisztelt Ház! Engedtessék meg, hogy a Parlament falai között az Ezerkilencszáznegyvenöt Alapítvány elnökeként szóljak egykori politikus- és küzdőtársamról. S. Szabó F erenc, mint annyi más kiemelkedő parasztpolitikus, Békés megyében látta meg a napvilágot. Származása és érdeklődése korán, fiatalon állt a népi mozgalom mellé. Kovács Imre biztatására csatlakozott a nemzeti fronthoz. 193845 között tevékeny volt, tanárként meghívta osztályába a népi írókat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe 1944 decemberében Orosházáról küldték, földművelési államtitkár lett. A debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés kormányából ő jött fel legkorábban Budapestre, 1945. január 29én ő adta át Csorba Já nosnak, Budapest akkori polgármesterének az 50 vagon élelmiszert, amit irányításával Békés megyében gyűjtöttek Budapest éhező lakosságának. A földművelési minisztérium államtitkáraként vett részt a korszak legsürgetőbb feladatainak megoldásában, a földrefo rm kidolgozásában és végrehajtásában. Együtt dolgozott az akkori földművelési miniszterekkel, és hatással volt rájuk, mert bizony a zord időkben szükség volt rá. Magam is tanúsítom, hogy S. Szabó Ferenc hathatós munkatársnak bizonyult a földreform sikereib en, a családi gazdaságok megerősítésében. A második világháború után a megvert és megalázott Magyarország életre keltésének alapja a közellátás volt. A maximális élelmiszertermelés előfeltétele lett a mezőgazdasági üzemegységek, optimális üzemegységek lét rejötte. Magyarország a családi gazdaságok országaként indult. Minthogy a náci és a kommunista szovjet hadseregek tönkretették vagy elhurcolták a mozdítható termelőeszközöket - állatállományt, gépeket , szükségessé vált a földet optimálisan hasznosító mun kaintenzív kisgazdaságok működése. Ezek termelték meg az ország kenyerét, az alapvető szükségleteket. Újjáépültek a hidak, üzemek, lakhelyek, már a második esztendő termékeinek betakarításával - 1946 augusztusában - a gazdasági kinövekedés eredményeképpen deklaráltuk a stabil forintot, ami világcsodának számított a pengő hiperinflációját követően. Igen, belpolitikai kötélhúzások ellenére közeledtünk a békeszerződés és szuverenitásunk visszaszerzése felé, a megszálló szovjet haderő eltávozásának idejéhez. (9 .40) Így festett a közeljövő ígérete. Nem így történt, mert a Szovjetunió megszegte a szerződéseket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , és tudjuk, hogyan lett. Azzal fejezem be, hogy emlékeztetem magunkat a költő gondolatára, tisztelt Ház: igen, nem hal meg, aki a másik magyarért, magyarokért éli életét, bár élte múl, levetve, ami földi, éltető eszmévé finomul. Tisztelt Ház! Köszönöm a megtisztelő meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! A napi rend előtti felszólalások végéhez érkeztünk.
