Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
2038 Nagyon szépen köszönöm önöknek, hogy mind az általános, mind a részlet es vitában ilyen alaposan végigmentünk ezen a törvényjavaslaton. Nagyon sok módosító javaslat érkezett, nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sokan tisztelnek meg minket azzal, hogy saját javaslataikat elmondják. Ezek egy része szerintünk nem ebbe a törvénybe , későbbi törvényekbe valók, amelyek főleg hosszabb kifejtését igényelték egyegy együttműködési formának, de ettől függetlenül úgy érzem, hogy a civil szervezetek nem véletlenül érezték ezt minőségi előrelépésnek, hiszen innentől kezdve nemcsak egyegy mi niszter aktuális döntésétől függ, hogy kiket von be vagy nem a kormány ügyrendjének egyébként sokkal könnyebben változtatható szabályaiban jelenik meg az, hogy mi a jogalkotásban való társadalmi részvétel, hanem törvényben van lefektetve, és minden társada lmi szervezet emancipálva érezheti magát a jogalkotás folyamatában. Hiszen mint ahogy itt elhangzott az önök felszólalásaiban is, nemcsak a fizetett érdekkijáróknak lesznek ezentúl jogaik a magyar jogalkotás rendszerében, hanem átlátható módon, közérdekű a datnak nyilvánított stratégiai partneri megállapodásokkal vagy más átlátható együttműködési formákkal, mint az általános egyeztetés. De mindenkinek, aki úgy érzi, hogy bele kell hogy szóljon a törvényalkotásba, ezentúl lehetősége lesz rá, átlátható keretek között, és senkinek sem lesz a véleménye - mármint aki a nevét fölvállalja - pusztába kiáltott szó, hiszen kötelezően, mindenkire tipizált vélemények szerint választ kell adnia a kormányzatnak abban az összefoglalóban, ami az általános egyeztetés végén ha ngzik el. Bizonyára lehetne még nagyon sok kérdésben még nagyobb társadalmi részvételt biztosítani, de úgy érzem, hogy ez minőségi ugrás nagyon sok tekintetben. Próbáljuk ezt ki, nézzük meg a következő években, hogy a kormány jogalkotását miként tudják seg íteni a civil szervezetek, és bízom benne, hogy ez minőségi jogalkotást eredményez, ami mindnyájunk javára szolgálhat. Még egyszer köszönöm a vitában való részvételüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. A módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön határozunk. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Lezsák Sándor) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Baráth Zsolt képviselő úr, a Jobbik képviselője, “Morális változást!” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. BARÁTH ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Így kéthárom hétte l az 54. évforduló után, gyanítom, hogy a teremben ülő képviselőtársaimnak sok újat nem fogok mondani, de nem lehet erről eleget beszélni. Sajnálom azonban, hogy a tőlem jobbra lévő, egyesült proletárokat képviselő pártnak éppen az utolsó tagja is kiment az ülésteremből ebben a késői munkaórában, amin különösebben nem csodálkozom, megjegyzem azonban, hogy ez lenne az ideális létszám a magyar parlamentben. (Derültség és taps a Jobbik padsoraiban.) Akkor elmondanám ezt a néhány gondolatomat. Magyarország 1945re a szovjet hadsereg által megszállt ország lett. Az 1947ben ismét megcsonkított országunk újra egy nagy birodalom gyarmatává vált. A magyar kommunisták a “Nagy Testvér”, a Szovjetunió támogatásával pár év alatt átvették a hatalmat. A Rákosi Mátyás vezette Magyar Dolgozók Pártja a sztálinista típusú egypártrendszerű diktatúrát jelentette. (23.40) A korszakra a személyi kultusz és a féktelen terror volt a jellemző. A bolsevik diktatúra mindennapi rutintevékenységévé vált a munkások, polg árok, parasztok, az arisztokrácia és egyházi
