Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2036 képviselőtársaimnak is példát mondjak - itt megvalósítanak, akkor ezt a példát nyilvánvalóan örömmel fogja minden frakció követni, és a kormánypárti képviselők is ugyanolyan hevesen f ognak egyeztetni, mint ahogyan azt önök megteszik a saját javaslataikkal kapcsolatban. Javasolom önöknek, hogy talán járják ki ezt az ösvényt, hogy utána minél többen járhassanak ezen a kitaposott úton önök után. Az Országgyűlés honlapján 15 nappal korábba n legyen elolvasható ez a javaslat. Lehet, hogy ez lesz az egyik ösvény, amit önök kitaposnak, hogy ez így jelenjen meg. Mi a saját honlapjainkon kormányzati szinten ezt meg fogjuk tenni magunknak, szabályokat elérünk, nyilvánvalóan ami a mi munkánkat növe li, de úgy gondoljuk, ez hasznos, ezt az áldozatot meg kell hozni, mert ez a jogalkotás minőségét fogja javítani, de hogyha önök képviselőként ilyent szeretnének megtenni, ám tegyék a saját javaslataikkal, vagy a későbbiekben akár javasolják a Házszabály m ódosítását is. Mi az a kiemelt beruházás, mi ez a fogalom? Mi az a kiemelkedő közérdek? Egyrészről azok a törvényjavaslatok, amelyek ilyesfajta korlátozás alá esnek, ott is egy alacsonyabb szintű konzultációra, egy egyoldali kommunikációra azért lehetőség nyílik, ha nem is fogadjuk be nyilván a gyors eljárás miatt ezeket a javaslatokat, amelyeket az érdekképviseleti szervezetek megfogalmaznak, de mindenképpen a mi irányunkból a tájékoztatás az ő irányukba megtörténik, tehát itt egy alacsonyabb szintű egyez tetés lezajlik. Ez a kiemelkedő közérdek is, hasonló fogalmak a jog más területein előfordulnak, tehát ezek bevett, mind a törvényalkotó részéről, mind a bíróságok részéről már alkalmazott fogalmak, igyekeztünk ebben a jogszabályban nem új fogalmakat, hane m a jogtestben már létező működő fogalmakat használni, tehát ezek onnan átvehetők és használhatók. A bizottságok is kapják meg a beérkezett különböző javaslatokat. Erre, mint az előbb is említettem, kapcsolódó módosító javaslattal mi is be fogunk nyújtani egy szövegvariánst, ami abszolút ezt a célt szolgálja, amit ellenzéki képviselőtársaim megneveztek. A bizottságok, tehát nem egyenként a bizottsági tagok, hanem maguk a bizottságok hozzá fognak férni azokhoz a benyújtott civil javaslatokhoz vagy akár az eg ész törvényjavaslathoz benyújtott összes civil javaslathoz, amire igény mutatkozik az ő részükről. Ki lehet stratégiai partner? Többen is felvetették ezt a kérdéskört. Itt mi azért adtunk a miniszternek valamiféleképpen valóban diszkrecionális jogkört, his zen nagyon nehéz meghatározni pontosan, ki lehet stratégiai partner. Ugye, itt, azt hiszem, LMPs javaslat az, hogy ha valaki bejelentkezik, s előtte megalapozott véleményt nyújtott be, akkor onnan kezdve őt kötelező stratégiai partnerként elismerni. Ezzel nem oldottuk meg a problémát, csak odébb toltuk, mert ki az, akinek megalapozott véleménye van. Tehát onnan kezdve abba lehet belekötni, hogy ki dönti el, mi a megalapozott vélemény. Itt a bizalom elve nélkül nagyon nehéz lesz konszenzusra jutni, és érezt em némi gyanakvást az ellenzék egyikmásik képviselőjének a felszólalásában, ha csak áttételesen is. Úgyhogy itt mindenképpen egyfajta bizalmat azért feltételeznünk kell, illetőleg érettséget az adott miniszter részéről, hogy nyilvánvalóan vannak olyan sza kmai szervezetek, amelyek nem ellenzékiek vagy kormánypártiak, hanem szakmaiak. Feltételezzük azt, hogy vannak olyanok, akik nem köthetők egyik vagy másik politikai oldalhoz, hanem egy kamara, mint mondjuk, a vállalkozók vagy az orvosok, vagy a szakszervez etek a munkavállalók érdekeit képviselik, és nem feltétlenül mindig csak politikai erőtérben mozogva hozzák meg a saját maguk döntéseit vagy állásfoglalásait. A hatásvizsgálatok nyilvánosságával kapcsolatban igyekeztünk a lehető legszélesebbre tenni a kört , ahol ezek megjelenhetnek. Az önkormányzatoknál szintén, az önkormányzatok rendkívül sokszínűek. Nem lehet ugyanazt megszabni a Fővárosi Önkormányzatnak és egy 300 fős Somogy megyei településnek, hogy ugyanolyan szabályokat alkosson a társadalmi részvétel re, de ettől függetlenül kötelezővé tettük számukra, hogy azért belátható időn belül alkossanak erről egy jogszabályt, hogy ők az adott, helyben szokásos módokat mégis hogyan vinnék még tovább, akár egy falugyűlés, akár internet, akár a nyilvános üléseken való hozzászólási lehetőségek formájában, akár egyénileg, tehát személyeknek, akár a különböző bejegyzett, nem bejegyzett, formális, informális csoportoknak bizottsági ülésen,
