Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 8 (43. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2022 Egyrészt szerencsétlen lenne, ha a jogalkotásról szóló törvényben, ebben a szakmai tartalmú törvényben ilyen gumiszabályok szerepelnének. Nem lenne helyes, ha ezekkel a gumiszabályokkal találkoznánk a törvényben, hiszen utána ezeket a gumiszabályoka t ahány jogalkalmazó vagy jogalkotó van, annyiféleképpen értelmezi. Másrészt pedig technikailag nem oldható meg az, amit a képviselő urak javasolnak, mert az úgynevezett salátatörvénytechnikára néhány esetben szükség van, többek között azért, mert az Alko tmánybíróság kimondta azt, hogy nem engedi az úgynevezett sommás törvénymódosításokat, amikor - mondjuk - egy hivatal elnevezése vagy egy funkció, egy tisztség, egy hatáskör módosul. Az Alkotmánybíróság nem szereti azt látni, és teljes joggal nem szereti l átni, ha a törvényhozás úgy módosítja az egész jogrendszerben ezeket a problémákat, hogy ahol eddig a jogszabály igazságügyminiszterről szólt, ott a jövőben az igazságügyért felelős minisztert kell érteni. Ezt a módosítási formát nem szereti az Alkotmányb íróság, és azt állapította meg, hogy ilyen esetben mindig különkülön módosítani kell azokat a jogszabályokat, ahol az igazságügyminiszter hatásköre szerepel. Tehát a salátatörvénytechnika mint jogalkotási technika nem kerülhető el. Itt számos jogszabály t módosít majd az Országgyűlés vagy egy jogalkotó, ha ilyen problémával találkozik. Magyarul, az ilyen deregulációs célú törvényeken a sommás módosításokat, a jogrendszer koherenciáját biztosító módosításokat minden egyes törvényen át kell vezetni. Tehát l egalább két ok van arra, hogy nem helyes vagy nem jó az az irány, amit javasolnak a képviselők. Egyrészt - mint mondtam - ez egy gumiszabály, ami könnyen a visszájára sülhet el, másrészt pedig - ahogy mondtam - nem kezeli a deregulációs célú vagy a jogrend szer koherenciáját biztosító módosító indítványokat. A másik felvetés, amiről úgy éreztem, hogy jelentős felvetés, Schiffer képviselő úr részéről hangzott el, és a nemzeti jogszabálytárral kapcsolatos tartalmi követelményekre vonatkozik. Az előterjesztőnek az volt a célja, hogy a nemzeti jogszabálytárat ebben a törvényben 2012. január 1jei hatállyal létrehozza ugyan, de a nemzeti jogszabálytár tartalmi kérdéseit egy kormányrendeletben, egy, a törvény által adott felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtá si rendeletben kell majd kifejteni. Így például azt a kérdést, hogy az önkormányzati rendeleteket tartalmazzae a nemzeti jogszabálytár, ezt is majd a végrehajtási rendeletben kell szabályozni. Azt hozzáteszem, hogy az a módosító indítvány, amely úgy szól, hogy az önkormányzati rendeleteket a nemzeti jogszabálytárban kell kihirdetni, ellentmond a jelenlegi hatályos önkormányzati törvénynek, amely szerint a helyben szokásos módon kell kihirdetni, tehát nem feltétlenül egy központi jogszabálytárban. A nemzeti jogszabálytár az elképzeléseink szerint - ez egyébként az indoklásban is szerepel - utánközlés, tehát nem a Magyar Közlöny funkcióját tölti be, nem ott kerülnek kihirdetésre a jogszabályok. A nemzeti jogszabálytár valóban a joganyaghoz való könnyebb keres ést biztosító hozzáférést jelent majd. Nagyjából úgy képzeljük ezt el, ahogy a most számos, egyébként térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatást nyújtó jogtár működik. Hasonló módon működne a nemzeti jogszabálytár is, azzal a lényeges különbséggel, hog y ingyenesen férnének hozzá az állampolgárok. Tehát a nemzeti jogszabálytár létrehozása már önmagában is javítja a hatályos joganyag megismerését az állampolgárok részéről. Kérem, azért azt méltányolják, hogy a nemzeti jogszabálytár egy előrelépést jelente ne a jog megismerhetősége irányában. Kétségtelen, hogy a részletszabályokkal adós marad ez a törvény, de - mondom - ennek két oka van. Egyrészt mi magunk is azt javasoljuk, hogy legalább egy év felkészülési időt hagyjunk arra, hogy a nemzeti jogszabálytára t létrehozzuk, és végiggondoljuk, hogy a nemzeti jogszabálytár hogyan fogja tudni ezt a funkcióját betölteni, másrészt pedig ilyen technikai részletkérdéseknek nem szükségszerűen kell egy kétharmados törvényben megjelenniük. Az önkormányzati rendeletek ügy e egy külön ügy. Mi magunk is gondolkodtunk azon, hogy az önkormányzati rendeleteket célszerű lenne a nemzeti jogszabálytárnak tartalmaznia, de majd amikor a kormányrendeletet - mert a szöveg szerint kormányrendeletről szól a jogalkotási törvény - megalkot juk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan tudjuk a nemzeti jogszabálytárban
