Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Jakab István): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
1823 DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. A bizottsági ülésen részletes ebben válaszoltam a képviselő asszonynak, hogy szerintünk miért nem ellentétes a jogbiztonsággal, és miért inkább a jogbiztonságot szolgáló, a jogbiztonságot elősegítő javaslat az, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a hatáskörmódosulásra vonatkozó szabályt. Azért, mert a különböző szervezeti törvények esetén, amennyiben egy állami szerv, egy alkotmányos szerv vagy egy jogvitát eldöntő szerv hatásköre módosul, akkor ezt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egy példát mondok: ha e gy ügy elbírálása, mondjuk, a bíróságtól a szabálysértési hatósághoz kerül át, és egy ilyen tartalmú törvénymódosítás születne az Országgyűlésben, akkor mindenképpen rendelkezni kell a folyamatban lévő ügyek sorsáról, hogy azt ki fogja elbírálni. Ebben az esetben pedig az a megoldás szokott lenni, hogy a folyamatban lévő ügyeket már az új hatóság bírálja el. Inkább az okozna jogbiztonsági problémát, ha az Alkotmánybíróság a törvénymódosítás után egy olyan hatáskörben járna el, amelyet az Országgyűlés alkotm ánymódosítással megszüntetett. Ez komoly jogbiztonsági problémát vetne fel, hiszen az Alkotmánybíróság egy nem létező hatáskörét gyakorolná ebben az esetben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, á llamtitkár úr. Most megadom a szót Varga László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak azért vártam egy picit, mert nagy öröm, hogy a tegnapi hosszúra nyúlt általános vita után itt végre valamifajta kormányálláspontot hallunk, még hogyha csak egy módosító indítvány kapcsán is, ez azért tényleg fontos, bár, ha jól értem az ön megnyilatkozását, mégiscsak az van, hogy az önök jogszab álymódosításai kapcsán, amelyek, ugye, összefüggenek, ezt már mondtuk. Ez a három jogszabálymódosítás - az alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróság jogkörének módosítása, a különadóval kapcsolatos törvényjavaslat - összefüggenek. Szóval, végül így is, úgy is az lesz, hogy a népszavazás, amely talán egy végső lehetőség arra, hogy megkérdezzük az embereket, mit gondolnak a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikról, ez innentől már nem eszköz, vagy azért, mert benne marad az önök által biztonsági okokból odara kott passzus, amely a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, vagy azért, mert eleve más jogértelmezés szerint közelítjük meg a dolgokat. Én, még egyszer rendszerbe foglalva a dolgokat, azért érvelnék a továbbiakban, valahol ott, ahol Lamperth Mónika képvi selőtársam abbahagyta. Valóban azt látjuk, és elmondható, hogy a következő részletes vita tárgya a különadóról szóló javaslat, amelynek kapcsán még egyszer szeretnék abbéli reményemnek hangot adni, hogy a délelőtti, a szakszervezetekkel folytatott tárgyalá s talán meggyőzi Lázár előterjesztő urat arról, hogy azért itt 3035 évet szolgáló pedagógusok, orvosok, közalkalmazottak végkielégítéséről is szó van, szóval, hogy ez a tárgyalás eredményre vezet, és legalább 3,5 millió forint magasságában korlátozható ez a fajta plafon. Talán ez egyébként a konkrét ügyre választ is adhat, még ha arra nem is ad választ, hogy egy halom jogosulatlan, a társadalmat joggal irritáló végkielégítés került kifizetésre az elmúlt húsz évben. Egyébként ez így kerek, ezt is elmondtuk tegnap, így igazságos, hiszen az Orbánkormány távozása kapcsán ennek a plafonja egy 139 milliós ominózus végkielégítés volt, ez akkor önöket nem zavarta, most zavarja, ami, persze, rendjén is van, ha egyébként alkotmányos jogszabályokat alkotnak. Ezt a jo gszabályt az Alkotmánybíróság nem találta az alkotmánynak megfelelőnek, és egyébként egyhangúlag nem találta annak. Az Alkotmánybíróságnak tagja többek között az önök által, a kétharmados többség által kinevezett korábbi kancelláriaminiszterük, Stumpf Istv án is. Szerintem, amikor önök ezt beterjesztették, megmondta volna, mi a véleménye róla. Én ebből