Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 3 (42. szám) - Egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1798 hogy megfel elő számú rendőrt föl lehessen venni, és csak emlékeztetnék, hogy a kormányzat gyakorlatilag három lépcsőben licitált magára, először 3000 új rendőrt ígértek az utcára, egykét hónap múlva ez a szám már 3500 új rendőr lett, azután már 4200 új rendőr, de ho gy miért fognak majd a fiatalok változtatni az eddigi, rendőrséggel szembeni passzivitásukon, mitől lesz vonzó a rendőri pálya, erről bizony nem hallottunk semmit. És megjegyzem, az a kisebb baj, hogy nem hallottunk semmit, de itt van előttünk újból egy na gy terjedelmű rendészeti szabályozás, amely a rendőrség illetménytábláját is érinti, a pótlékrendszert nagyon vastagon befolyásolja, és ebben az illetménytáblában sem látjuk semmilyen nyomát azoknak az intézkedéseknek, amelyek megalapoznák egyáltalán azt, hogy a rendőri pálya kellő vonzerővel fog bírni a fiatalemberek körében, megfelelő számú jelentkezővel, megfelelő módon el lehet ezeket a célokat érni. Ennek, kérem szépen, egyelőre nyomát sem látjuk. Amikor a szervezetátalakításokat nézzük meg ebben a tör vényjavaslatban, tisztelt képviselőtársaim, emlékeztetnék arra, hogy a szocialisták - most ezt fájdalmas nekem kimondani - 2007ben megcsinálták az első magyar feladatkatasztert, azaz az állami közfeladatok rendszerét felmérték, rendszerbe, táblázatba fogl alták, egy hatszintű funkcionális csoportosítást állítottak föl, persze nem önerőből ment, hanem egy külső nemzetközi tanácsadó cég segítségével, de ezt most hagyjuk, mert maga a cél, a cél teljesülése fontos. (10.50) Ezt azért tartom különösen érdekesnek kiemelni, mert a kormányzat létszámgazdálkodása a Belügyminisztérium tekintetében egyre inkább átláthatatlan. Amikor konkrét kérdéseket teszünk föl itt Kontrát Károly államtitkár úrnak arról, hogy mondja már meg, hogy a Terrorelhárítási Központ hány főből fog állni, hány fő fog a belföldi ügyekkel foglalkozni, a hazai szélsőséges csoportok megfigyelésével, felderítésével, és hány fő fog a külső, valóban terrorfenyegetettséget jelentő erők semlegesítésével, felderítésével foglalkozni, akkor egész egyszerűen erre nem kapunk ellenzéki képviselőként választ. Hogy lehet az, tisztelt képviselőtársaim, hogy győz a kétharmados forradalom, itt ül kétszázegynéhány fideszes képviselő az Országgyűlésben, és egész egyszerűen válasz nélkül maradnak az ellenzéki kérdések? Azért kell különös hangsúllyal föltenni ezeket a kérdéseket, mert a közelmúltban láttuk, hogy az Alkotmánybíróságot is félre lehet tolni egyetlen kézmozdulattal, az alkotmányosságot is háttérbe lehet szorítani, a médiatörvényt is át lehet kellő módon úgy írni, hogy a kormánynak kedvező legyen. Mi azt szeretnénk látni, hogy ha kérdést teszünk föl a Terrorelhárítási Központ működésével kapcsolatban, akkor választ kapjunk arra, nyílt és egyenes választ, hogy hány ember milyen feladatban fog részt venni. Megje gyzem egyébként, hogy egy részletes költségvetési törvény, mint ami például a Német Szövetségi Köztársaságban is működik, szabályozza a létszámgazdálkodás kérdéseit, és sokkal áttekinthetőbbé teszi ezt a kérdést is. Itt a Terrorelhárítási Központ tekinteté ben volt egykét olyan intézkedés, amellyel szembesülve azért azt kell hogy mondjam, hogy nemcsak egy ellenzéki képviselőnek, hanem minden, magát demokratának gondoló magyar embernek is föl kell lázadnia, föl kell emelnie a hangját, és tiltakoznia kell a k ormányzati törekvések ellen. Ilyen például az, hogy egy újabb szakhatóságot hoz létre, egy újabb országos hatáskörű rendészeti, titkosszolgálati eszközökkel operáló szervezetet hoz létre a rendőrség. Magát a Terrorelhárítási Központot is szeretné felhatalm azni most a kormányzat, hogy bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytasson, ilyen jellegű titkosszolgálati eszközöket vessen be. Csak úgy jelzem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy egyre inkább gyengülni fog az a civil kontroll, amit egy sze rteágazó titkosszolgálati háló ellenőrzése felett lehet gyakorolni. Nyilvánvaló és tudatos a törekvés arra, hogy ezt a titkosszolgálati hálót olyan módon terjessze ki a kormányzat, hogy gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné tegye parlamenti keretek között a mű ködését. Épp erre utaltam az előbb, hogy amikor föltesszük a konkrét kérdést az államtitkár úrnak - és tegyük hozzá, hogy ez nem minősített adatnak minősülő információ, ez egy olyan kérdés, amiben minden magyar