Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Határozathozatal részletes vitára bocsátásokról: - A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
1756 hitelállomány túlnyomó része 2007ben már működési célú volt, amely utóbbi indokoltsága egy közszolgáltatás finanszírozásában eleve megkérdőjelezhető. Milyen a pályavasút helyzete? A MÁV Zrt. pályavasúti üzletága összes bevétele a vizsgált időszakban 128 százalékkal, a vele szemben elszámolt költségek 143 százalékkal emelkedtek. A költségeken belül az általános költségek növekedése egyre magasabb ebben az időszakban. Ugyanekkor a vasúti infrastruktúra műszaki állapota folyamatosan romlik. Az elhasználódás egyik alapvető oka, hogy a karbantartásra, a felújít ásokra, beruházásokra előirányzott források nem nyújtanak fedezetet a műszaki állapot szinten tartására sem. Az elmaradt vasúti fejlesztések értéke a MÁV Zrt.nél 2006ra eléri a 2100 milliárd forintot. A beruházások elkészülte utána a szükséges fenntartás ok elmaradnak megfelelő finanszírozási háttér hiányában, így például a BudapestHegyeshalomBécs viszonylat menetideje a beruházás átadása után 2 óra 40 perc, mára ez a pálya magyarországi szakaszának állapotromlása miatt 3 órát vesz igénybe. A fejlesztése knél rendszeresek az esetleges, szigetszerű beruházások, amelyek átadásukat követően nem hozzák, nem hozhatják meg a megcélzott eredményt és megtérülési mutatókat. Ráadásul a vasúttársaság a 2002 és 2007 között tervezett 636 milliárd forinttal szemben mind össze 377 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel. Ez részben tervezési, lehívási hibákból, késedelmekből, részben pedig a működés finanszírozásának abszolút prioritásából ered. A privatizációról: a MÁVCargo 2008. évi privatizációja kapcsán a G euronet Bt. közel 2 milliárdos sikerdíja a közvéleményt leginkább irritáló, közismert ügy. Ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a cég értékének 91 százalékát kitevő tárgyi eszközök apportálása tényleges leltározás nélkül történt, a MÁV Zrt. pénzügyi analitikus nyilvántartásában folyamatosan vezetett leltárból kiindulva, amelynek tételes fizikai leltározását utoljára 2004ben végezték el. (0.40) Az apportálás időpontjában végzett leltározás, valamint az egységes járműnyilvántartás hiánya miatt a mérlegben szerepe ltetett tárgyi eszközök azonosítása nem volt biztosított, az apportlistában feltüntetett értékek a nyilvántartási értékkel azonosak voltak. Ugyanekkor az apportlistában több száz olyan vasúti teherkocsi is szerepelt, amelyek egyforintos apportértéke sem a nyilvántartási árral, sem a valós piaci értékükkel nem volt összefüggésbe hozható. A privatizációs szerződés a MÁV Zrt. számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmazott, míg a vevő által vállalt kötelezettségek aggályosak és több ponton célszerűtlenek v oltak a magyar állam szemszögéből. Az állami kötelezettségek fennmaradása, kötbér kikötése, a munkavállalók foglalkoztatása, a pályahasználati díjvisszatérítés, a MÁV Zrt. által az áruszállítmányozási tevékenységre vonatkozó versenytilalmi korlátozás és a rendkívüli helyzetekre vonatkozó megállapodás tekintetében a szerződés pontjai gazdasági szempontból aggályosak, illetve az eladó magyar államra nézve hátrányosak voltak. A MÁV Zrt. példája fényesen igazolja, hogy a törvények sajátos értelmezésével, akár e gyedül csak a tulajdonosi joggyakorló tárca vezérletével, illetve döntései alapján az állami társaság valamennyi tevékenysége országgyűlési kontroll nélkül leánytársaságokba kiszervezhető volt. Ezt követően ugyanilyen döntési mechanizmus alapján az állami vagyont a társasági tulajdonlás hangsúlyozása mellett privatizálták, majd a befolyt bevételt az anyacég felélte. Így a tartós állami tulajdon egy kiüresedett, vagyonát vesztett, funkció nélküli, gazdaságistratégiai jelentőségét tekintve értéktelenné vált céggé lett. Minél messzebb kerül a vagyon az első, még az országgyűlési kontroll alatt álló szinttől - például kereszttulajdonlásokkal újabb társasági kör létrehozásával , annál inkább kikerül a vagyon és a tevékenység az állami ellenőrzés és felügyelet a lól. Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elhangzottakat többségében a vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzéséről című, a 20022007es időszakot vizsgáló állami számvevőszéki jelentés összefoglalójából vettem. Itt van tehát az ideje, hogy a Magyar Orszá ggyűlés és egy felelős
