Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - WITTNER MÁRIA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - NYAKÓ ISTVÁN (MSZP):
1702 januárjában, amikor az Alkotmánybíróság az ingatlanadót érvénytelenítette, akkor a Fidesz úgy nyilatkozo tt: “Az Alkotmánybíróság ingatlanadót eltörlő döntése világosan mutatja, hogy a kormány elbukott, a magyar emberek pedig győzelmet arattak. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője kedden Budapesten arra szólította fel a kormányt, hogy ’ne kezdj en el trükközni’, fogadja el, hogy vereséget szenvedett. Hozzátette: az Alkotmánybíróság döntése világosan mutatja, hogy nem Magyarországgal van a probléma, hanem a kormánnyal.” Úgyhogy ez a “ne kezdjen el trükközni” és “fogadja el, hogy vereséget szenvede tt” Szijjártó Péter szájából, én azt gondolom, hogy most is érvényes, önökre is érvényes. Kérem, fogadják meg ezt a jó tanácsot. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Kétperces hozzászólásra Wittner Mária képviselő asszonynak ado m meg a szót, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő asszony! WITTNER MÁRIA (Fidesz) : Köszönöm a szót. Talán az LMPnek szeretném mondani, ha az önök elődpártja a népszavazáskor nem írta volna ki csalinak a köztársasági elnök választását, ki véve az emberek kezéből, helyette beígérték az igazságtételi törvényt, mégis, amikor a ZétényiTakácsféle igazságtörvényt benyújtották, pontosan az SZDSZ volt az… (Közbeszólás az LMP padsoraiból.) - nem, az SZDSZ volt az, aki Alkotmánybírósághoz fordult, az önök elődpártja, bocsánat. (Dr. Schiffer András közbeszól. - Taps a kormánypárti padsorokban.) Az SZDSZ volt az, aki az Alkotmánybírósághoz fordult, és az Alkotmánybíróság eltörölte a felelősségre vonási törvényt, bocsánat, ha akkor az Alkotmánybíróság elfogadja, akkor ma nem ez a helyzet Magyarországon - ez az egyik. A másik: a nyugdíjak. Már nagyon sokan elmondták, hogy kilopta a Fidesz a nyugdíjakat, de kérdezem én, amikor bekényszerítették az embereket a nyugdíjba minden választás nélkül, akkor miért kellett a magánnyugdíjakat az államkasszából kipótolni. Ettől van ez a hiány, és az állam, a jelenlegi kormány nem ellopni akarja a nyugdíjat, ahogy önök mondják, mert nem szokása - azt hiszem, ez az önök szokása , hanem egyszerűen azt a hiányt, amit önö k hagytak, egyelőre egy év két hónapra bepótolja. Vissza fog kerülni az a pénz, amennyiben a magánnyugdíjpénztárosok még szeretnének veszteséget termelni a nyugdíjukhoz, ugyanis mire arra kerül a sor (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , ho gy nyugdíjba mennek, addigra már eltűnik a magánnyudíjpénztáros, de az állam mindig a helyén fog maradni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (20.30) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Nyakó István következik kétperces hozzászólásra, a z MSZPképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! NYAKÓ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy felsorolást mondanék el, azután a végén rávilágítok, hogy miért. A Fideszfrakcióban, aki nem lett miniszterelnök, az házelnök lett, a ki nem lett házelnök, az miniszter lett, aki miniszter se lett, az államtitkár lett, aki nem volt jó államtitkárnak, az kormánybiztos lett (Folyamatos zaj a kormánypártok soraiban.) , aki kormánybiztosnak nem volt jó, az polgármester lett, és esetleg a polg ármesterség mellé kapott egy frakciót is. Ezzel együtt úgy látom, hogy aki polgármesternek nem volt jó, az még bizottsági elnök lehetett, esetleg alelnök. És van még egy új kör az egészben, a prefektusok vagy a megyei párttitkárok kinevezése.
