Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1677 Elsőként megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Ön é a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmányügyi bizottságban, amikor elénk került ez az összecsomagolt javaslat, amely az alkotmány és a népszavazás i szabályok egy konkrét politikai cél érdekében történő átszabásáról szólt, akkor egy dolog jutott az eszembe, egy komoly történelmi, múltbéli hasonlóság. Lassan már nyolc éve volt az a bizonyos alkotmánymódosítás az Európaklauzula alkotmányba emelésére i rányulóan, amelyet akkor a Fidesz és az MSZP közösen megszavaztak, amelynek egyetlenegy célja volt, hogy az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazási kérdést beemelték az alkotmányba; 79. §ként beillesztettek egy népszavazási kérdést azért, hogy jog orvoslati joggal ne élhessenek a Választási Bizottságnál azok, akik úgy gondolják, hogy nem szabadott volna ilyen kérdést ebben a formában feltenni. Hiszen nem a csatlakozásról szólt a kérdés valójában, hanem a csatlakozás általános feltételeiről. Lényegéb en ilyen példával szembesülünk most, amikor gyakorlatilag az aktuálpolitikai jogalkotás - sajnos - szolgálatába áll egy olyan, egyébként támogatható célnak, amit a Jobbikfrakció már egyértelműen és világosan többször kinyilvánított, hogy valóban azok a gá tlástalan, ha úgy tetszik, valóban pofátlan méretű végkielégítések semmilyen formában ne maradhassanak ott; ezek nemcsak a jó erkölcsbe ütköző vagyonszerzések, hanem nyilvánvalóan megvalósul álláspontom szerint a büntető törvénykönyvnek olyan tényállása is , amely a hivatali visszaélés különböző formáit veti fel. Tehát büntetőjogi eszközökkel igenis támadhatóak ezek a végkielégítések. Egy biztos: alkotmányjogi szempontból ez a válasz azonban nem elfogadható. Ezt nemcsak azé rt mondjuk, mert ellenzéki pártként nekünk nyilván az az első számú szempontunk, hogy minél szélesebb legyen a kontrollköre. Ez össznemzeti érdek, hogy a kontrollköre ne szűküljön, és ne legyen egy napi, aktuálpolitikai célkitűzés érdekében átszabható az a lkotmány, amely, mint tudjuk, igazából már eleve ebben a formájában sem alkalmas valóban, hiszen igazából a történeti alkotmányosságunk helyreállítása az előfeltétel, a Szent Koronatan elveihez való visszatérés az előfeltétel, és ennek érdekében igenis le kell szoknunk arról, és nem is szabad rászokni arra, hogy az alkotmány napi érdekeknek megfelelően átszabható olyan massza legyen, ami igazából teljes mértékben a tiszteletreméltóságát is elveszti a társadalom előtt. Ezért ebben a formájában ezt az előter jesztést nem tudtuk támogatni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportjából. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az alkotmányügyi bizottság ellenzéki képviselői természetesen - ahogy ön is hivatkozik rá - azt a célt, hogy a pofátlan végkielégítéseket vissza lehessen szerezni, támogatják. Viszont egy jogállamban a cél soha nem szentesíthet akármilyen eszközt. Csak arra hivatkoznék, hogy akkor, amikor az Országos Választási Bizottság annak idején átengedte az önök népszavazási kezdemén yezését, ami egyébként kötelező befizetésekre vonatkozott, Orbán Viktor akkori Fideszpártelnök, jelenleg már miniszterelnök, a következőképpen nyilatkozott: “Jó oka volt az Országos Választási Bizottságnak, hogy végre tudomásul vegye, Magyarország olyan o rszág, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye.”
