Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. november 2 (41. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1657 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót, hogy valóban ne menjünk el szó nélkül e javaslat előtt. Nincs kettős mérce, a jogállam mellett az tud hitelesen kiállni, aki tiszteli a parlament szerveit. Igen, az tud hitelesen fellépni a jogállam mellett, aki például teljesíti azt a kötelezettségét, hogy megjelenik egy országgyűlési vizsgálóbizottság előtt. Ennyiben idáig egyetértünk. Ugyanakkor azt is lássuk világosan, hogy Gaudi képviselőtársamnak ez a javaslata egyszerűen alkalmatlan eszköz annak a célnak a kiváltásá ra, amit egyébként ki kívánnak váltani. Ma Magyarországon, hogyha valaki nem jelenik meg egy büntetőbíróság előtt, elővezetik, pénzbírsággal sújtják, ugyanígy egy polgári bíróság előtt. De enyhébb - magyarul - az a jogkövetkezmény, ami a büntetőbíróság elő tt tanúskodni nem kívánó személyt terheli, mint amit egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenni nem kívánó személyt terhelne, ha Gaudi képviselőtársam indítványát a Ház elfogadná. Ez egyszerűen nonszensz! Az Országgyűlésnek kötelezettsége van arra, hogy a vizsgálóbizottságok helyzetét rendezze, ennek keretében lehet beszélni arról, hogy milyen szankciókkal lehet illetni azt, aki ennek az alkotmányos kötelezettségének nem tesz eleget, és egy következő kérdés, adott esetben egy új büntető törvénykönyv vagy egy új szabálysértési törvény keretében át lehet gondolni azt, hogy ha valaki a tanúskodási, megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor melyik fórum előtt milyen szankciókkal számolhat. Az azonban, hogy büntetőjogi következménye van az orszá ggyűlési vizsgálóbizottság előtti meg nem jelenésnek, miközben sem szabálysértési, sem büntetőjogi szankciója nincs annak, hogyha valaki bíróság előtt a tanúskodási kötelezettségének nem tesz eleget, egész egyszerűen tarthatatlan. Mondom ezt akkor is, amik or én magam is felháborítónak tartom, hogy a Magyar Köztársaság kormányának korábbi feje vagy korábbi tagja egész egyszerűen ignorálja az Országgyűlés törvényesen felállított vizsgálóbizottságának a munkáját. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból. GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is azért kértem szót, mert a javaslat célj ával egyébként egyetértünk, és abban az albizottságban merült fel valóban a kérdés, amely a 2006 őszi jogsértéseket vizsgálta, és ahol egyébként a szocialisták nem vettek részt, ami még a kisebb baj, mert ehhez joguk volt, de eltűrték azt is, hogy a volt s zocialista kormányfő azt az alkotmányt sértse meg, amit egyébként védeni kíván, és ne tegyen eleget a bizottsági meghallgatásnak. A bizottság több mint 60 személyt hallgatott meg, ketten voltak, akik alkotmánysértést megvalósítva nem jelentek meg a bizotts ág előtt: Gyurcsány Ferenc, illetve Szilvásy György. Ezt természetesen figyelembe kell venni, ez szabályozást kíván, és egyébként az albizottsági jelentés is erre a szabályozásra tett javaslatot, azonban úgy gondoljuk - és ebben Schiffer frakcióvezető úrho z csatlakozom , hogy nem büntetőjogi szankciókat kellene ebben az esetben bevezetni, hanem a polgári bíróságnak is rendelkezésére álló elővezetést, illetve rendbírságot kellene; ennek megfelelően fog a Fideszfrakció vagy valamelyik képviselő törvénymódos ítást benyújtani. Csak azért nem történt ez meg eddig, mert itt több kérdést is rendezni kell, az az 50/2003as alkotmánybírósági határozat, ami a vizsgálóbizottság, illetve a bizottságok jogi helyzetével foglalkozik, egyértelművé teszi azt, hogy számtalan rendezetlen kérdés van; például az,
