Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 27 (40. szám) - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1566 Ugyanezen cél vezeti a kormányt a most tárgyalt törvényjavaslat benyújtása során is. Az ügyészség függetlenségének lényegi eleme, hogy a legfőbb ügyész megbízatása hat évre szól, így a megbízatási ideje eltér a parlamenti ciklusoktól. A javaslat a legfőbb ügyész megbízatási idejének hatról kile nc évre történő emelésével tovább erősíti az ügyészség függetlenségét, hiszen ezáltal jóval ritkábban fordul elő, hogy az Országgyűlés a legfőbb ügyész személyének meghatározásával az ügyészség működésére hatással lehet. Az ügyészség, mint azt az Alkotmány bíróság is kimondta, nem politikai jellegű alkotmányos intézmény, a legfőbb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. E politikától független alkotmányos funkcióját erősíti meg a megbízatási idő meghosszabbítása, ami egyben az ügyészs ég stabilabb, kiszámíthatóbb működéséhez is hozzájárul. Lényeges eleme a javaslatnak az az új követelmény is, amely egyébként az ügyészi szervezet régi igénye, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell kiválasztani. Ez az új feltétel két célt is szolgá l, egyrészt tovább erősíti az ügyészség politikától való függetlenségét, másrészt a legfőbb ügyész szakmai alkalmassága szempontjából is meghatározó követelmény; biztosítja, hogy olyan személy legyen a legfőbb ügyész, aki nemcsak elméletben, hanem a gyakor latban is ismeri az ügyészi feladatokat, az ügyészség működését. (A jegyzői székben dr. Lenhardt Balázst Göndör István váltja fel.) Ugyancsak az ügyészség stabil és kiszámítható működését szolgálják a javaslatnak azon rendelkezései, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha a legfőbb ügyész megbízatásának megszűnése esetén nem kerül sor időben új legfőbb ügyész megválasztására. Az elmúlt években előállt hasonló helyzetek világossá tették, hogy nem szabad egy ilyen fontos, hierarchikus irányítási, vezetési rend szerű alkotmányos jogvédő intézményt hosszabb időre teljes jogkörű vezető nélkül hagyni. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási idő letelte vagy a 70. életév betöltése miatt szűnt meg, a legfőbb ügyészi jogkörö ket mindaddig gyakorolja, amíg az újonnan megválasztott legfőbb ügyész hivatalba nem lép. Ezzel az ügyészség vezetésének folytonossága nem szenved csorbát, és a szervezet maradéktalanul elláthatja az alkotmányos feladatait. Lényeges, hogy csak az említett két megbízatásmegszűnési esetre vonatkozik ez a rendelkezés, mert a többi megszűnési ok esetén az ügyek továbbvitele vagy nem várható el a volt legfőbb ügyésztől, vagy azt a megszűnési ok jellege kizárja. (14.10) Tisztelt Országgyűlé s! A javaslat végül megszünteti azt a 2004ben elfogadott megoldást, hogy az ügyész a 70. életéve betöltése előtt csak akkor helyezhető nyugállományba, ha azzal ő is egyetért. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ez a rendelkezés bármilyen méltányosnak is tűnik, valójában inkább hátrányos mind az ügyész, mind az ügyészi szervezet szempontjából. A konkrét tapasztalatok szerint ez a rendelkezés éppen azon ügyészek visszavonulását nem segíti elő, akik egészségi állapotuk vagy más hasonló ok miatt már nem tudják az üg yészi hivatáshoz méltó, magas szintű munkát végezni, ám felmentésükhöz, érthető okokból, nem járulnak hozzá. Így ma kizárólag az alkalmatlanság szakértői bizonyítása esetén lehet az ügyészt felmenteni, és ez a procedúra már csak az elnevezésében is megaláz ó. Ezért a javaslat az eredeti törvényszöveg megoldásához tér vissza, amelyet 1997ben terjesztett elő az akkori kormány, és amelynek lényege, hogy az öregségi nyugdíjra jogosult ügyészt a legfőbb ügyész felmentheti. A javaslat azonban a 65. életév betölté sét jelöli meg feltételként, így nem az 1997ben elfogadott törvényszöveg szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatártól, hanem jóval később nyílik meg a felmentés lehetősége. Ugyanakkor a javaslat nem érinti azt a lehetőséget, hogy az ügyész maga kérje a nyugdíjazását, ha annak feltételei fennállnak. A javasolt szabályozás tehát egy létező problémára ad megoldást, és ennek érdekében visszalép a 2004. évben elfogadott túlzó és a szándékolt célon túlmutató következményekkel járó szabályozástól.
