Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője:
156 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Most pedig, tisztelt Országgyűlés, megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnökének. DR. NYIKOS LÁSZLÓ , a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, az összefoglalt kisebbségi vélemények ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Bevezetésként engedjenek meg egy rövid statisztikai ismertetést annak érdekében, hogy rálátásunk legyen arra, hogy az általam összefoglalandó kisebbségi vélemény hogyan állt össze. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot 18 bizottság vette napirendjére, és valamennyi ajánlotta általános vitára, ahogyan arról itt Ékes képviselőtársam is említést tett. 15 bizottság többségi, 3 egyhangú szavazással döntött. Az ell enzéki pártok közül az MSZP képviselői egy bizottság, a gazdasági bizottság kivételével - amelyben tartózkodtak a szavazástól - egyetértettek a zárszámadás plenáris ülésre való bocsátásával, illetve támogatták annak elfogadását. A Jobbikfrakció képviselői - három bizottság kivételével , továbbá az LMP elutasító álláspontra helyezkedtek. Az alkotmányügyi, a honvédelmi, a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottságban nem született kisebbségi vélemény. A többi 14 bizottságot tekintve az általános vitára való al kalmasságról az MSZP 1, a Jobbik 14, az LMP 4 bizottságban fogalmazott meg kisebbségi véleményt, amelyekből az én mostani tájékoztatásom áll. Ezekből a statisztikai tényekből következik, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság által összesített vél eményben a Jobbikfrakció álláspontja dominál. Természetesen az LMP, illetve az MSZP kritikai megjegyzéseiről is említést fogok tenni. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után tájékoztatást adok az elutasítás fő szakmai indokairól, a zárszámadás tartalmi problémái ról. A kormány zárszámadásának alapvető problémája az, hogy nem felel meg a számviteli törvény több elvének, de nem felel meg az államháztartási törvény preambulumában deklarált elveknek sem. Konkrétan megemlítem, hogy a világosság általános érvényű számvi teli elve azt követeli meg, hogy a zárszámadást áttekinthető, közérthető, megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A törvényjavaslat és annak az indokolása nem felel meg az úgynevezett transzparenciaelvnek, az átláthatóság elvének, ami az általános költségvetési követelmények egyik legfontosabbika. Az összesen közel 5000 oldalt kitevő beszámoló tengernyi adata nem kellőképpen strukturált, nem kellőképpen súlyozott ahhoz, hogy a kormány számadásáról az Országgyűlés itt érdemi vitát tudjon folytatni. Az augusztus 27én benyújtott törvényjavaslat és annak az indokolásai, mellékletei az “itt a piros, hol a piros?” játékra emlékeztetnek helyenként. Legalábbis azokat a képviselőket, akik vették volna a fáradságot, hogy eligazodjanak az óriási számhalmaz, a rengeteg adat, kommentár, táblázat, magyarázat között. A képviselők rendelkezésére álló, viszonylag rövid idő mellett az is nehezítette az eligazodást, hogy a többség számára hagyományos, papír alapú beszámoló nem állt rendelkezésre, az elektronikus elérh etőségnek pedig a sok előnye mellett tudjuk azért, hogy hátrányai is vannak, különösen egy ilyen hatalmas mennyiségű dokumentumcsomag megismerésekor. A másik általános érvényű számviteli elv, amit egyébként a hatályban levő számviteli törvény megfogalmaz - igaz, hogy ez a számviteli törvény, mint már szó volt róla, a vállalkozások számvitele, de az érvényessége a gazdálkodó szervekre, az államháztartás gazdálkodó szerveire, a költségvetési szervekre is kiterjed , nos, az áttekinthetőség, a transzparencia e lve mellett, illetve ennek a mellőzése mellett a kormány számadásának másik alapvető gyengesége az, hogy nem érvényesül a valódiság számviteli elve. Ez talán még nagyobb probléma, vagy az az alapvető probléma. Ez azt jelenti ugyanis, hogy minden, a beszámo lóban szereplő információnak a valósággal meg kell, meg kellene egyeznie.
