Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
145 tehát ő említ csúsztatásokat. Hogy mi a különbség a csúsztatás és a csontváz között, ezt nem bo csátanám vitára. Egy biztos, hogy a 3,9 százalékos költségvetési hiány tudatos trükközésekkel jön létre. Majd említenék néhány példát, hogy milyen tudatos, vagy ha úgy tetszik, kreatív könyvelési módszerekkel sikerült olyan tételeket, amelyeket 2010ben fi zettek volna be különféle adóbefizetésre kötelezett vállalatok, 2009ben fizették még be. Azt is mondhatnám leegyszerűsítve, hogy ez olyan, hogy toljuk át a döglött lovat az út másik oldalára. Mondanék néhányat. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek kö zül 2009ben az MNV Zrt. a rábízott vagyonába tartozó állami tulajdonú társaságoktól együttesen 23 milliárd forint összegű osztalékelőleget vont el 2009ben, vagyis ezt nem 2010ben fizeti be, ezzel a 2010es költségvetés pozícióját rontja. Hasonlóan az MF B esetében is 12 milliárd forint osztalékelőleg befizetésére került sor a költségvetésben. Mivel ez a bank korábbi eredményeit is érintette, ezért a bank tőkehelyzete ennyivel lett rosszabb ebben az időszakban. De talán az, amelyik a leginkább mutatja, hog y mennyire tudatos volt mindez, a jövedéki adók esetében figyelhető meg. A jövedéki adó esetében a már készleten lévő importált dohánytermékekhez vásárolt zárjegyek vásárlását előrehozták, a 2010. évi jövedéki adóemelést megelőző vásárlás - 30 milliárd for int - megnövelte a 2009es jövedékiadóbevételt. Egyszerűen arról szól a dolog, hogy 2009ben olyan feltételt teremtettek, hogy 2009ben vásárolták meg előre a zárjegyeket, amiket aztán 2010ben használtak fel. Itt megint egy 30 milliárdos csúsztatás, cson tváz, trükközés - döntse el mindenki, kinek milyen kifejezés a szimpatikus - történt. Egy biztos: ezzel a 2010es költségvetés helyzetét rontják, és szépítik a 2009es számot. Az áfa tekintetében szintén van egy ilyen tétel. Ha még emlékeznek a képviselő u rak, 20042005ben az állam az akkori pénzügyminiszter vezetésével visszatartotta a vállalkozóknak járó áfát. Ebből nagyon sokfajta bonyodalom keletkezett, az Európai Bíróságot is megjárta ez az ügy, amely végül is úgy ítélte meg, hogy ez az áfa visszajár a vállalkozóknak. Itt 37,1 milliárd forintos áfavisszaigénylésről van szó. Ebből a kormány 2009ben 18,3 milliárd forintnyi fizetést teljesített, 18,8 milliárd forintnyit pedig áttolt a következő évre, mármint a 2010es esztendőre. És növelték a bevételek et a magánnyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatti átutalások is, amelyek összege 26,3 milliárd forintot tett ki. (10.10) Tehát összességében ez a “toljuk át a döglött lovat az út másik oldalára” akció egy 110 milliárd fo rinttal javította a 2009. évi bevételeket, és rontotta a 2010. év költségvetési politikáját. Természetesen lehet hivatkozni, hogy milyen képviselők mit mondanak, és hogy mi történt itt az elmúlt időszakban, nyilvánvalóan ez a szám, amit itt említettem, nem teszi könnyebbé a költségvetés helyzetének kezelését. A kiadási oldalt tekintve is elég furcsa logikát követett a kormány, maradványkötelezettségek, maradványtartási kötelezettségek előírásával, amiket aztán nem fizetett ki; ennek is jelentős hatása volt a költségvetés alakulására. Nos, ezeknek a trükköknek ellenére is azonban a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatban elfogadott hiány közel 230 milliárd forinttal lett nagyobb, ami a GDP 1,1 százalékának felel meg. Most picit részletesebben a költségveté sről. A 2009. évi költségvetés végrehajtására, a központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok támogatására 4047,2 milliárd forintot fordítottak, ami az előző évi kiadásokhoz képest közel 1,3 szá zalékos növekedést jelent. A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok 2009. évi támogatása 2343,4 milliárd forint volt, ami a korábbi évhez képest egy 0,4 százalékos csökkenés. Hozzá kell tennünk persze azt, hogy ez nagymértékben abból is következett, hogy a kormány két alkalommal, januárban és márciusban zárolást rendelt el, első esetben 47,1 milliárd, másik esetben pedig 50,1 milliárd forinttal.
