Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 26 (39. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
1375 Szeretném hangsúlyozni, hogy az egészségügy gazdasági húzóágazat, hiszen az egészségügyet támogató iparral mag as hozzáadott értéket teremt, szinte korlátlan a munkaerőfelvevő képessége, szinte valamennyi más ágazatra potencírozó, segítő, szinergisztikus hatással van, és az egészségfejlesztő, a megelőző és a munkaképességet helyreállító, az egészséget helyreállító tevékenységével a humán erőforrás jó kondícióját biztosítja. A humán erőforrás jó kondíciója pedig minden gazdasági prosperitásnak, minden fenntartható gazdasági fejlődésnek az alapja. Örülök annak, hogy államtitkár úr a napokban kijelentést tett arra von atkozóan is, hogy szándékozik az egészségügyben a progresszív ellátás helyreállítását elősegíteni, szándékozik az alapellátást, a lakóhely közeli végleges, definitív irányultság biztosítását szolgálni, hiszen akkor tudjuk a nagy szerkezetátalakítást végreh ajtani, hogyha minél több embert a lakóhelyük közelében képesek meggyógyítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A kormány nevében dr. Szócska Miklós államtitkár úr készül a válaszra. Öt percben öné a szó. DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Való igaz, az elmúlt évek forráskivonása döbbenetes volt. Az nem 0,9 százalék, hane m az akkori 5,55,4 százalék után most a mi számításaink 4,3 százalékos egészségügyi közkiadást mutatnak, ami a visegrádi négyek átlagában 6,6 százalék. Tehát ez a különbség az, ami meglátszik a kórházak eladósodottságában, és ez a különbség az, ami az egé sz rendszernek a fenntarthatóság peremére sodródását okozta. Tényleg egy rendszerszintű beavatkozásra van szükség, de muszáj arról is beszélnem, hogy ennek az alapjai mennyire nincsenek meg. Az átadásátvételkor derült ki számunkra, hogy az alapadatbázisok nincsenek rendben, nincsen egy kórházi kataszterünk, nem tudjuk, hol és milyen nagy értékű vizsgálóberendezések vannak, tehát teljességgel egy beruházási stratégia nélkül kerültek ezek megvalósításra. Azt láttuk, hogy a 400 milliárdos egészségügyi infrast ruktúrafejlesztési uniós forrásból 260 milliárdnyi le van kötve, de azt lehet mondani, rendszerstratégia nélkül történt, ezzel póluskórházakat, struktúraváltó kórházakat, járóbetegintézményeket finanszíroztak. Ránk hárul az a nemes feladat, hogy ezeknek a fenntarthatóságáról is gondoskodnunk kell. Nincsenek emberi erőforrás adatbázisok. Ma Magyarországon emberi erőforrás krízishelyzet közepette nem tudjuk megmondani, hogy hány praktizáló orvos van, nem tudjuk megmondani, hogy melyik szakmában hányan prakt izálnak, tragikus a helyzet. Tehát ezeket az alapokat is rendbe kell tenni, úgy, hogy látjuk azt, hogy 23 éves bürokratikus előkészítő folyamatban vesztek el ezek a lényeges alapinformációkat megalapozó projektek. Nagyon komoly gondot okozott az elmúlt év ekben a transzparencia. Nyilvánosságra hoztuk az OEPkassza kifizetéseit, és azt láttuk, hogy elvtelen osztogatás folyt ezekben az években, miközben hatalmas megszorításokat engedtek rá a rendszerre, és azt lehet mondani, hogy elvtelenül tűzoltóbeavatkozá sok is rárakódtak az elvtelen, igazságtalan osztogatásra, úgyhogy a rendszert kell rendbe tenni. Ennek egy lépése az, hogy egy progresszív struktúrát fogunk létrehozni, mert ezeknek a súlyponti, pólus- és egyéb elnevezéseknek a tartalma nem volt definiálva , tehát nem tudtuk megmondani, mi a feladatuk ezeknek az intézményeknek. Ezeknek az intézményeknek, ezeknek az intézményszinteknek a pontos feladata definiálásra kerül, úgyhogy helyreállítjuk a progresszív ellátás rendszerét. És való igaz az, hogy ösztönöz ni kívánjuk az alap- és járóbetegellátást, hogy minél nagyobb számban a definitív ellátás a lakosság közeli helyen történjen meg, úgyhogy ez is a rendszerszintű beavatkozások részét képezi. Az is igaz, hogy az adósságok nem csak a kórházi szektorban mutat koznak meg, ugyanakkor tömegénél fogva erre kellett koncentrálnunk az első időszakban. Ismert a nyár végi 40 milliárdos adat. Tegnap küldtük ki a következő negyedévre vonatkozó felmérés kérdőíveit, követjük, monitorozzuk az adósságállományt, és ami nagyon fontos, százszázalékos volt a részvétel az
