Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
134 Kö szönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Karácsony Gergely frakcióvezetőhelyettes úr, az LMP képviselőcsoportjából: “Elsikkasztott választás” címmel. Frakcióvezetőhelyettes úr, öné a szó. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mint ahogy megtudtuk néhány perccel ezelőtt, a demokrácia nemzetközi napja van, és az alelnök úr által felolvasott szöveg emlékeztetett arra, hogy bármennyire is stabilnak tűnik mindig a dem okrácia, valójában - főleg itt, Magyarországon - talán sokkal fiatalabb és sérülékenyebb, mint amilyennek gondolnánk, és fölhívta a figyelmünket arra, hogy óvjuk, a magyar demokráciára leselkedő külső és belső veszélyekre hívjuk föl a figyelmet. Úgyhogy en nek szentelném a napirend előtti felszólalásomat. Nem tudom, hogy vane nagyobb veszély, belső veszély a demokráciára, mint az, amikor korlátozzák a szabad választás lehetőségét. Ezt többféleképpen meg lehet tenni, például úgy, hogyha olyan adminisztratív korlátokat állítunk az indulás elé, amelyek bizonyos, egyébként valós társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai szereplők, civil szervezetek vagy akár kisebb pártok számára átléphetetlen akadályt jelentenek, annak ellenére is, hogy akár talán sokan lennének olyanok, akik szívesen szavaznának ezekre a jelöltekre. Az önkormányzati választási kampányban vagyunk, nemsokára választani fogunk, de bizonyos szempontból ez a választás eldőlt, főleg azoknak a szereplőknek, akik nem vették az első küszöböt, azt a küszöböt, amit nem a választók, hanem a FideszKDNP kétharmados többsége határozott meg nekik. Ha valaki végignézi a Választási Iroda honlapján a jelöltállítással kapcsolatos számokat, és összehasonlítja ezeket a 2006os adatokkal, akkor bizony a legtöb b szempontból egészen drasztikus változásokat láthat abból a szempontból, hogy hány jelölt tudott elindulni ezen a választáson. Például hogyha megnézzük a 10 ezer főnél nagyobb településeken induló jelöltek számát, akkor azt látjuk, hogy 2006ban több mint 24 ezer jelölt tudott elindulni, most, 2010ben ez már csak 15 ezer. És hogyha figyelembe vesszük azt is, hogy egyébként sokkal kevesebb képviselői választókerület van, akkor ez a csökkenés bizony 55 százalék, tehát csaknem a felére esett vissza azoknak a száma, akik el tudtak indulni ezen a választáson. Ráadásul ez a visszaesés leginkább azokra a szereplőkre igaz, akik nem pártok színeiben indultak volna, és még nem is elsősorban a függetlenekre, mert a függetlenek esetében ez csak 45 százalék, hanem azok ra, akikre talán a legnagyobb szükség lenne a helyi demokráciában: a társadalmi szervezetek jelöltjeire. Egészen brutális a változás a megyei listaállítás szempontjából: 2006ban 356 listát tudtak állítani a különböző szervezetek, ez a szám most, 2010ben 76, tehát 78 százalékkal esett vissza ez az arány. És ha megnézzük a társadalmi szervezetek által állított listák számát, akkor végképp lehet látni, hogy hogyan folyik ma Magyarországon a helyi demokrácia lassú kivéreztetése: 2006ban 123 megyei listát áll ítottak társadalmi szervezetek, 2010ben már csak 9 ilyen lista állt. Ráadásul az a probléma, hogy azok a szervezetek tudják átlépni leginkább ezeket az új akadályokat, amelyek valójában tényleg nem civil szervezetek, hanem különböző, sok pénzzel és kapcso latrendszerrel rendelkező politikai szereplők bújnak civil gúnyába. (9.20) Hadd mondjak egy példát: a zuglói választáson indul egy civil szervezet, amelynek a kampánybüdzséje szerintem az LMP összes budapesti büdzséjének körülbelül az ötszöröse lehet, lega lábbis az óriásplakátok számát tekintve. Visszaélnek azzal, hogy más civilek kiszorulnak az indulás lehetőségéből, és civil mezbe bújva a Tocsikügyben is érintett volt SZDSZes politikus fia által gründolt szervezetben civilként nekivágnak a választásnak. Talán emlékeznek rá képviselőtársaim, amikor erről a törvényről szavaztunk, illetve e csomag egyik részéről, akkor mi sárga lapot mutattunk a kormánynak, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy bizony rossz út, amin
