Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. szeptember 14 (30. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VARGA GÉZA (Jobbik):
132 A Jobbik a választási, vidékmentő programjában célul tűzte ki az alulról, a duális gazdaság alsó, mára már szegény ségben élő gazdálkodók szintjéről építkező, versenyképes magyar agrárium megteremtését. Ennek eszközeként a multifunkcionális szövetkezést jelöltük meg, és ezt támogatjuk. Ezért aztán megosztják velünk tapasztalataikat a gazdák, ellátnak bennünket tanácsok kal és visszajelzésekkel a törvényalkotásunkat illetően is. Gazdatársaim legutóbbi ilyen visszajelzése az egyszerűsített foglalkoztatásról alkotott törvénnyel kapcsolatos. Egyebek mellett a Balatonboglári Pinceszövetkezet elnöke szüreti jelentésében a köve tkezőképpen osztja meg tapasztalatait ezzel kapcsolatban. A szövetkezet különböző nagyságú birtokokkal rendelkező tagjainak a tevékenységét fogja össze. A tagok szőlészborász tevékenységüket fő, illetve kiegészítő tevékenységként végzik. A szövetkezés őst ermelőkből és gazdálkodó szervezetekből áll. A szövetkezés lényegéből adódóan így a kisebb birtokok is gazdaságosan fenntarthatóak, hiszen a piacon egy nagyvállalat súlyával, együtt jelenhetnek meg. Tevékenységükben a piaci kihívásoknak való megfelelést a munkák költséghatékony megszervezésével érik el. Így kevesebb eszközzel, kevesebb befektetéssel, összehangoltan érhetnék el azt, amire atomizált, elkülönült piaci szereplőként nem volna lehetőségük. Így van ez a napszámosok foglalkoztatása esetén is. A józ an paraszti ész logikáját követve egy nagyobb, jól szervezett brigáddal kevesebb eszközzel több ember szőlőjét szüretelnék le egy munkanap, ha a jelenlegi, mezőgazdasági idénymunkát szabályozó törvények és rendeletek ezt lehetővé tennék számukra. Az augusz tus 1. napjától hatályban lévő, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló jogszabály előírja, hogy a foglalkoztató, jelen esetben minden egyes tag a kis parcelláját leszedő nagy brigád bejelentésére kötelezett. Bár az csak a munka megkezdésekor derül ki, hogy kik lesznek a szüretelők, mégis személyenként kell egyéni munkaügyi nyilvántartó lap vezetését megoldaniuk. Ezt a munka megkezdése előtt a foglalkoztatottal személyenként és laponként kell aláíratni, majd ezt a munka befejeztével is megismételni. Így adód ik, hogy egy 60 fős szüretelő brigád esetén - amelyik a szövetkezet tagjainak a parcelláin végigmegy , amelyik egyébként 45 perc alatt leszedné ezt a 3 ezer négyzetméter nagyságú szőlőt, ami egy gazdára jut, a törvényi előírások betartásával a jogkövető f oglalkoztató gazda 70 percet fordít az adminisztrációra a következők szerint. Tehát a 45 perces tényleges munkát hasonlítsuk össze a 70 perces adminisztrációval! Aláírás percenként 3 fős sebességgel - ha ezt tudja végezni a gazda - 20 perc a munkakezdés el őtt, ugyanez 20 perc a munka befejezésekor, tehát a 45 perc elején és a végén. Ezenkívül a 19 karakteres bejelentés, ha percenként 23 fős sebességgel vesszük, akkor ez 30 perc. Összesen tehát a foglalkoztató gazda 60szor 45 perc/fő munkaidőre 60szor 70 perc adminisztrációt kénytelen kifizetni, ami a jogkövető magatartás ára. Ha közben elered az eső - mint ahogy a múlt héten ez nagyon gyakran megtörtént a szüretet megkezdő gazdák körzetében , arról jobb, ha most nem is beszélünk, akkor ezt az egészet vis sza kell csinálnia, nem tudja visszajelenteni. Ezek után kérdezzük, hogy miért nem versenyképes a magyar bor a világpiacon. Ez persze kedvét szegi a józanul gondolkodó szövetkezeti tagoknak, és egyáltalán nem tudják üdvözölni az új, augusztus 1. napjától é rvényes, egyszerűsítettnek nevezett foglalkoztatási szabályokat. De nézzük, vajon mit jelent mindez az államkasszára nézve! Tudjuk, hogy egy kilogramm szőlőből 6,5 deci bor készíthető. Éves hazai bortermelésünk átlagban 3 millió hektoliter, ez nagyjából 5 millió mázsa szőlő leszüretelését jelenti. Mivel ma már a szőlő 45 százalékát gépekkel szüretelik - ami egyáltalán nem kedvező a minőségre tekintettel , 25 százalékát pedig családi alapon végzik el, így erre az egyszerűsített foglalkoztatásra mindössze 1, 5 millió mázsa szőlőszüret kerülne. Ez 300 ezer munkanap, ami 150 millió forint bevételt jelent a költségvetésnek. (9.10) A Balatonboglári Pinceszövetkezet elnöke kérdi, teszi fel a kérdést, hogy vajon a jogalkotók ezt akartáke elérni. Én biztos vagyok be nne, hogy nem ezt akartuk elérni, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy az ezzel kapcsolatos módosító javaslatainkat, amit a közeljövőben be fogunk adni, támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
