Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 25 (38. szám) - A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
1304 Köszönöm szépen. Megadom a szót az LMP képviselőjének, Scheiring Gábor képviselő úrnak. SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön az elején szeretném leszögezni: jelen törvényjavaslattal sajnos t ovábbmennek azon a hamis úton, amin a magánnyugdíjpénztári befizetések einstandjával elindultak. Ebben a formájában ez a törvény egyszerű szemfényvesztés. Szemfényvesztés ugyanis az, hogy visszaadnák a választás szabadságát. Épp ellenkezőleg, önök úgy ves zik el a magánnyugdíjpénztári tagok pénzét, hogy nem mondják meg továbbra sem, hogy mi lesz ezeknek a pénzeknek a sorsa. Rögtön az elején szeretném tisztázni azt a kérdést, hogy itt továbbra sem rendszervitáról van szó. Tisztelt Kormányoldal! Önö k ezzel a törvénnyel egy célt kívánnak elérni, elterelni a figyelmet a másik nyugdíjügyi módosítóról, amellyel havi 30 milliárdot einstandolnak 14 hónapra. Önök nem rendszervitát kezdeményeztek, sem ez, sem az ezt megelőző módosító nem erről szól, ezek a m ódosító javaslatok a rendszerátállásról egy betűt sem tartalmaznak. Ezzel a törvénnyel nem a nyugdíjrendszert akarják rendbe tenni, hanem egyszerűen el akarják lehetetleníteni a magánnyugdíjpénztárakat. Erre utal a retorika, Szijjártó Péter nyilatkozatai, miszerint lehet, hogy nem is kell majd azzal foglalkozni, hogy a 14 hónap után hogyan utaljanak. Előkészítetlen, erőszakos módszerrel akarnak átalakítani egy, az ország hosszú távú fenntarthatóságát alapvetően befolyásoló 3000 milliárdos rendszert, nem fog lalkozva annak kockázataival és költségeivel, amit majd a magánnyugdíjpénztári tagoknak kell elsősorban fizetni. Ha rendszervita lenne, akkor beszélgethetnénk valóban arról is, hogy mennyi baj van a magánnyugdíjkasszák jelenlegi rendszerével, és elvi szin ten elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy előkészítsünk egy visszatérést a magánnyugdíjkasszák rendszeréből az állami nyugdíjkasszába. Ezen a ponton szeretném elmondani, hogy a Lehet Más a Politikának továbbra sincs álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a magán nyugdíjkasszát vagy az állami nyugdíjrendszert válasszuk. Azt gondolom, hogy önök is megengedhetnék maguknak azt, hogy kétharmados többséggel nem azt az utat választják, hogy előre tudják a választ egy olyan kérdésre, amit még tulajdonképpen fel sem tettek . Lenne idejük arra, hogy érdemben megvizsgálják ezt a kérdést. Lenne idejük arra, hogy érdemben előkészítsék az átállást, és ezt követően kezdenénk el magát a rendszervitát lefolytatni. Önök nem ezt az utat választják, önök már rég tudni vélik a választ e gy olyan kérdésre, amit még egyáltalán meg sem fogalmaztak. De ha már rendszervitát akarnak, akkor engedjék meg, hogy tegyek egy kis kitérőt. Akárcsak az államháztartási egyenleg változásai, úgy a nyugdíjak reálértékének alakulása is a politikai ciklusoktó l függött az elmúlt húsz évben. A választások utáni két évben rendszerint jelentősen visszaesik, a választásokat közvetlenül megelőző években viszont jelentősen felgyorsul a nyugdíjak növekedési üteme. Ez ugyanúgy vonatkozik az előző Fideszkormányra is, m int minden ezt megelőző kormányra. Önök, tisztelt kormánypárti képviselők, ugyanúgy játékszernek tekintik a nyugdíjasokat, akiket a választás előtt hitegetnek, aztán átvernek. A mai magyar nyugdíjrendszer erősen nyitott, szabályozásának számtalan paraméter e változtatható. Ilyen például az, hogy mi minősül szolgálati évnek, mi a kezdő nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló nettó kereset, mi a nyugdíjak indexálásának szabálya. Ez kiszámíthatatlanná teszi a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert, ami nem jár ulékmeghatározott, de nem is szolgáltatásmeghatározott, így mind a nyugdíjasok, mind az aktívak, azaz a jövő nyugdíjasai becsapottnak és kizsákmányoltnak érzik magukat. (18.20) Az LMP szerint a cél egy olyan nyugdíjrendszer kialakítása lenne, amelynek alap vető rendeltetése az időskor tisztes megélhetési feltételeinek megbízható és jogelveken nyugvó garantálása. Az új nyugdíjrendszernek az igazságosság és a szolidaritás alapelveinek követése mellett átláthatónak, kiszámíthatónak és mégis rugalmasnak kell len nie, hogy a gazdasági, munkaerőpiaci,
