Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 20 (37. szám) - Határozathozatal a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - “Európai uniós elnökségünk prioritásairól” címmel politikai vita - DR. NAGY ANDOR (KDNP):
1174 DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. A pulpitusról jeleztem, hogy szeretném megindokolni a fölszólalásomban röviden, hogy miért választottuk az egyik nemzeti prioritásnak a víz ügyét. Igyekszem rövid lenni, és nem kihasználni az időt, nem végigbeszélni, hanem ha van mondanivalóm, akkor csa k azt mondani el, ami fontos is. Ha csak önmagában azt mondanám, hogy ez a vörösiszapkatasztrófa, amely ránk tört, fölhívta a figyelmet Magyarországra, már ez is önmagában elég lenne ahhoz, hogy foglalkozzunk majd a magyar soros elnökség idején a vízzel. Az Európai Bizottság biztosa nemrég járt itt Magyarországon, és kiderült, hogy azért nem kaphat Magyarország a szolidaritási alapból segélyt a katasztrófa kapcsán, mert nem minősítik az európai uniós szabályok ezt a katasztrófát természeti katasztrófának, hanem iparinak, és nem éri el a GDP 0,6 százalékát az okozott kár. Azt gondolom, ahogy tegnap az európai parlamenti képviselőtársainknak, úgy nekünk is, amikor majd soros elnökök leszünk, szóba kell hoznunk, hogy ezen a szabályozáson Európában változtatni kellene, mert mások is kerülhetnek hasonló helyzetbe. Nemrég tudtuk meg, hogy van Európában vagy 225 millió köbméter vörösiszap, ebből nálunk 50 millió köbméternyi, a szomszédos Szlovákiában is rengeteg van, és ott is van egy olyan tározó, amelyet a heves esőzések veszélyeztethetnek. De mondhatnék más érveket is, hogy a víz miért fontos ügy, mondhatnám azt is, hogy a víz az úr, ahogy Petőfi Sándor a versében megfogalmazta. De bizonyára tudják, hogy az Európai Unió vízpolitikáját az úgynevezett víz keretirán yelv határozza meg. (17.10) Ez egy 2000ben megfogalmazott irányelv, amelyet ideje már módosítani, erre az Európai Unió egyébként hajlandó is. 2009 decemberéig valamennyi tagállamnak le kellett adnia az úgynevezett vízgyűjtőgazdálkodási terveket, ezeket p ont a mi soros elnökségünk idején kell majd felülvizsgálni. Erre egyébként a szaktudásunk megvan, a magyar vízügyi szakemberek jók, a környezetvédelmi tárca és a Külügyminisztérium fel tud készülni arra, hogy az Európai Bizottság szakembereivel ezt a felad atot el tudják végezni. Aztán megfontolásra fogjuk javasolni az Európai Unió szakembereinek, hogy úgy, ahogy van, az Európai Uniónak energiahatékonysági irányelve, víztakarékossági, vízhatékonysági irányelv nincsen, és biztosan nem tudják, de úgy, ahogy az energiát, úgy a vizet is pazaroljuk; a felhasznált víznek legalább 2030 százalékát meg lehetne takarítani, ha az Európai Bizottság egy ilyen irányelvet is elfogadna. (A jegyzői székben Göndör Istvánt dr. Lenhardt Balázs váltja fel.) A Földnek körülbelül kétharmadát alkotja víz, egyharmada szárazföld. A kétharmadnyi vízből 10 százalékot használunk édesvízként, a 90 százaléka tengervíz. Ennek a 10 százaléknak egyébként a legnagyobb fölhasználói nem is mi, emberek vagyunk - ivóvízként , hanem a mezőgazdaság , amely mintegy 70 százalék, az ipar, amely 20 százalék, és ennek az édesvízkészletnek mindössze 10 százalékát isszuk meg ivóvíz formájában. Jelentős dologról van tehát szó, ezzel takarékoskodni kell. A fenntartható vízhasználat ezért ugyanúgy, ahogy koráb ban az európai uniós vízpolitika kapcsán a víz keretirányelvet megjelöltem, szintén egy olyan érv, ami miatt a víz ügye a magyar soros elnökség kapcsán megjelenhet európai ügyként is, de magyar érdekként is. A Dunastratégiáról még szeretném elmondani azt, amit akkor nem sikerült az idő hiánya miatt. Ahogy említettem, ez a Dunarégió stratégia nagyon sok magyar érdeknek meg tud felelni, és óva intek mindenkit attól, hogy az egészet csak egy hajózhatósági problémának állítsa be. Megjelentek olyan híresztelés ek is, hogy a magyar kormány gátat akar építeni, vissza akarják építeni azt a gátat, amelyet valamikor sikerült Nagymaros kapcsán megakadályoznunk. Erről szó sincs. A magyar kormány nem fog gátat építeni, és nem nyúl olyan megoldáshoz - hogyha a hajózhatós ágot egyáltalán meg akarjuk oldani , amely az ivóvízbázisokat veszélyeztetni akarja.
