Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 20 (37. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1090 esetenként igen jó életminőséget nem fogják tudni megélni. Ez annál is inkább fontos, mert az elmúlt időszakban, az elmúlt öt év alatt jelentős változások álltak be ezen lakóházak életében. A nem fizetőkn ek két csoportja van. Egy sokkal kisebb csoport, amely egyéni gazdasági okok miatt nem tud fizetni. Ezeket természetesen - az általam történt konzultációk folyamán azt mondták a lakóház tagjai - inkább kompenzálják, megpróbálják kompenzálni. Van azonban eg y lényegesen nagyobb csoportja a nem fizetőknek, azok, akik direkt, előre jól meghatározott szándékkal nem fizetik ki a közös költségeket, azért nem fizetik ki, mert tudják, hogy a lakóházban élők ezt valamilyen formában kompenzálni fogják azért, hogy az é letminőségük ne romoljon tragikusan, egyik pillanatról a másikra. Én úgy érzem, hogy az Országgyűlésben meg kell lenni annak az erőnek, hogy a társasházaknak ezt a problémáját rendezze, és azt is, hogy elkülönítse azokat, akik határozott szándékkal nem aka rnak részt venni a közös teherviselésben. Mivel az 1960as évek második fele óta a társasházak jelentősen elterjedtek az országban, mivel az itt élők nem a társadalom leggazdagabb rétegei közé tartoznak, ezért ez az a pont, ahol be kell avatkoznunk, és seg ítenünk kell a megoldást, és ha szükséges, akkor a törvény erejével kell fellépnünk azokkal szemben, akik elhanyagolják a mindennapi kötelességüket azért, mert úgy gondolják, hogy más, akár az élet más területén lévő dolgok számukra fontosabbak. Én úgy gon dolom, hogy az Országgyűlés feladata az, hogy mindenki számára megnyugtatóan rendezze a kérdést, és remélem, hogy lesz elég erő bennünk, hogy ezt meg is tegyük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, frakci óvezetőhelyettes úr. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Igen, megadom a szót dr. Cséfalvay államtitkár úrnak. Öné a szó. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisz telt Képviselő Úr! Úgy gondolom, nagyon égető kérdést feszeget, hiszen nem tudjuk a pontos számot, de úgy gondolom, Budapesten, Miskolcon és más nagyvárosban is nagyon sok embert érint ez a probléma, és nagyon hosszú és mély gyökerei vannak. Ha visszamegyü nk időben, azért a gyökerek valahol a bérlakásszektor privatizációjánál kezdődnek a kilencvenes években, ott is úgy privatizáltak lakásokat, hogy nem mindenki privatizálta, és ez már egyben egyfajta felhívás volt a keringőre, arra, hogy néhányan potyautask ént viselkedjenek ebben a rendszerben. A gazdasági nehézségek és az életkörülmények nehezedése, ami az elmúlt időszakban jellemezte Magyarországot, tovább erősítette ezt a problémát, nagyon sokan részben kényszerből, és talán lehetséges az is, amit ön is e mlített, másfajta meggondolásokból, felelősségvállalás hiányában valóban nem járulnak hozzá a közös költségekhez. Itt egy óriási probléma áll elő, mivel ez esetben a többiek fizetik azoknak is a költségeit, akik mindezt nem hajlandók fizetni. (9.30) Ez a k lasszikus potyautasprobléma, ami ebben a helyzetben előáll. És éppen azért, hogy azért működőképes maradjon a ház, a tisztességesen fizetők még többet fizetnek, vagy fizetnek a nem fizetők helyett. Teljesen egyetértek azzal is, hogy fennáll az a veszély, hogy ez idővel értékvesztéshez vezethet, hiszen hogyha elhanyagoljuk a lakásokat, ennek megvan a maga következménye. Minden lakásnak megvan a maga életciklusa, hogy mennyi időnként kell újra felújítani. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy amennyiben törvényi úto nmódon próbáljuk mindezt a helyzetet kezelni, figyelemmel kell lenni arra is, hogy vannak jól működő társasházi közösségek, olyanok, amelyeknél nem találjuk meg ezt a potyautasdilemmát. Tehát én azt javaslom, hogy olyan szabályozáson gondolkodjanak a kép viselő hölgyek és urak, amelyek nem korlátozzák azokat, ahol viszont ez működik.
