Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1057 Én azt gondolom, hogy ha már ezt felismertük, és ha már a szándék lelepleződött, akkor ideje, hogy támogassák a mi módosító javaslatunkat, nem az eredeti szándékunknak megfelelő okból, hanem abból az okból, ami enné l sokkal súlyosabb, hogy kiderült az, hogy önök be kívánják a saját emberüket betonozni a legfőbb ügyészi székbe. És ez a 9 év sem elegendő önöknek, hanem egészen addig, amíg egy hasonló lojális embert nem találnak, ez lehet, nem tudom, mikor lesz 70 éves a volt legfőbb ügyész úr, de 15 éve biztosan van. Én úgy gondolom, hogy ezt a szándékot önök sem gondolhatják komolyan és jogállami megoldásnak. Úgyhogy nagyon kérem, hogy fontolják ezt meg még egyszer, és ne erőltessék a kétharmados szavazati arányt. Kösz önöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásra Lamperth Mónika képviselő asszonynak adom meg a szót, az MSZPképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. LAMPERT H MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A 9., 10., 14. sorszámú módosító indítványokhoz kapcsolódik a mondanivalóm. És még egy érvet szeretnék ahhoz hozzátenni, amit Bárándy Gergely mondott; nem kell elölről elkezdenem a hozzászólást, hiszen l ogikusan és szorosan kapcsolódik a mondanivalóm ahhoz, amiről ő beszélt. Ezzel az új szabállyal, illetve az ügyészségi törvény módosításának a szabályaival a Fidesz pártpolitikájának veszélyes fegyverévé válhat az ügyészség, mert gondoljanak bele: ma, a ma i szabályok szerint is gyenge az ügyészség. Gyengén szabályoztuk a múltban is az ügyészség felelősségi viszonyait, hiszen azon túl, hogy a parlamenti ellenőrzésben az interpellálhatóság, a kérdés, az azonnali kérdés feltétele rendelkezésre állt, nincs igaz án komoly alkotmányos kontroll az ügyészség felett. Ennek sokféle alkotmányos modellje elképzelhető, és ezért írtuk ezeket a módosító indítványokat, hogy most ezt ne szabályozza ez a módosítás, hanem az alkotmányozás folyamatában tegyük komolyan mérlegre, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerében mi az, ami az ügyészség tevékenysége felett valódi kontrollt jelenthet. És addig is, amíg ezt a munkát nem tudjuk elvégezni, súlyos hibának tartjuk, hogyha ezt az eszközrendszert a parlament gyengíteni akarja, ami, szeretném elmondani a fideszes képviselőtársaimnak, nem csak az ellenzék eszköze. Ez a parlament ellenőrzési jogosítványa. És akik itt vannak, és érdeklődéssel figyelik esetleg ezt a vitát, írják föl valahova maguknak: lehet, hogy egyszer szükségesnek tart anák ők maguk is ennek a valódi kontrollnak a működését. Köszönöm szépen. (16.10) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Rendes felszólalásra Schiffer András képviselő úrnak adom meg a szót. (Közbeszólá s a Fidesz padsoraiból.) Mindenkinek fogok adni szót, most egyelőre Schiffer András frakcióvezető úrnak, képviselő úrnak adtam meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyik kérdés, amihez szeretnék h ozzászólni, ez az interpellálhatósága a legfőbb ügyésznek. Továbbra is azt kellene eldönteni, hogy Magyarországon ki az, aki felel a büntetőpolitikáért. Lehet kormány alá rendelni az ügyészséget, akkor egyértelmű a helyzet: van egy kormányzati felelősség, a kormány felelős a parlamentnek, a parlament az interpelláció eszközén keresztül is tudja ellenőrizni a büntetőpolitika vonatkozásában is a kormányzati tevékenységet.
