Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1053 tételként jelenjenek meg, hanem ha egy időtálló alkotmányt szeretnénk csinálni, ahol nem kell a láthatatlan tartalmat időről időre kibogarászni, akkor ezt bele kell ültetni az alkotmány ba. A másik kérdés, amihez szeretnék hozzászólni: javasoltuk azt is, ami, azt gondolom, illik a nemzeti együttműködés meghirdetett programjához, valamint illik az egyik beterjesztett jogalkotási törvény szellemiségéhez is - 7. sorszám alatt terjesztettük b e Szilágyi képviselőtársammal , hogy legyen alkotmányos alapelv a jogszabálytervezetek esetében - s itt külön hangsúlyoznám a helyi rendeleteket - a társadalmi egyeztetés kötelezettsége. Ha önök nemzeti együttműködést hirdetnek, akkor azt is látni kell, h ogy ez nem pusztán választásokról szól. Ez arról is szól, ha komolyan vesszük azt, hogy egy együttműködés keretében születnek meg a mindenkire nézve kötelező normák, a mindannyiunk életét keretező normák, akkor választásoktól függetlenül időről időre ki ke ll verekedni ezeknek a normáknak a legitimitását. Azt a tanulságot le lehet vonni az elmúlt húsz év különböző belpolitikai perpatvaraiból, hogy az a demokrácia vagy az az alkotmányos rend, ahol nincs rögzítve az alkotmányban a társadalmi egyeztetés, nagyon könnyen el tud jutni oda, hogy az emberek maguktól elidegenedett intézményekként tekintenek a helyi képviselőtestületekre, a kormányra, a mindenkori parlamentre. (15.50) Az, amit mi szeretnénk, nem több és nem kevesebb, é s ezt a javaslatunkat egyébként megtettük az alkotmányelőkészítő bizottság munkája során is, hogy a társadalmi egyeztetés, az állampolgári részvétel legyen lehorgonyozva a magyar alkotmányban. Nem gondolom azt, hogy ezzel önöknek elvi ellenvetéseik lehetn ének, hiszen a nemzeti együttműködés szelleméből pontosan ez következne, de ráadásul az egyik jövő héten terítékre kerülő törvényjavaslatuknak is egy ilyen alkotmányos rendelkezés ágyazna meg. Tehát ha önöknek az a koncepciójuk, hogy ezt az alkotmánymódosí tást azért kell most behozni a parlamenthez - május óta immáron hetedjére nyúlunk az alkotmányhoz , hogy a jövő héten terítékre kerülő törvényeknek meglegyen az alkotmányos megalapozásuk, akkor bizony a társadalmi egyeztetésnek is meg kell hogy legyen ez az alkotmányos alapja. Az egyik törvényjavaslat, amit holnap tárgyal a tisztelt Ház, kifejezetten és nagyon helyesen pontosan a társadalmi egyeztetés folyamatáról szól. Azt gondolom - hogy valami pozitívat is mondjak az önök ebbéli munkásságáról , nagyon helyes, hogy egyébként ez a kormány felismeri azt, hogy nem a gazdasági lobbicsoportoknak kell kedvezményezni a nézetegyeztetési folyamatok során, hanem a társadalmi egyeztetésnek kell megállapítani a korrekt kereteit. Viszont, ha ez így van, akkor nem iga zán értem az önök ellenkezését, miért ódzkodnak attól, hogy az állampolgári részvételnek az alkotmányos alapjait megteremtsük. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban. - Dr. Bárándy Gergely tapsol.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni a Házszabály 50. § (5) bekezdés d) pontja szerinti tízperces időkeretben. Igen, Répássy Róbert államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztérium i államtitkár : Köszönöm a szót elnök úr, de én valójában a vita végén szeretnék felszólalni. Amennyiben így megadja a szót, akkor természetesen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Ez természetes. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi állam titkár : Köszönöm szépen. A Schiffer frakcióvezető úr által elmondottakról az jutott eszembe, hogy természetesen ezeket a kérdéseket, amelyeket Schiffer frakcióvezető úr feltett, lehetne akár az alkotmányban is szabályozni. De azt, hogy mennyire jelentősnek tartjuk például a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetését, jól mutatja, hogy az eddigi jogi helyzethez képest egy
