Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
1016 értelmet nyer ezen törvényjavaslat értelmében, teh át az utcán nem élhetnek, viszont menjenek ők az erdőbe vagy bárhová máshová, nincsen szükség a hajléktalanokra, ezt mondja a kormány - hogyan lehetne ezt a problémát megoldani? Arról nem beszél, csak a távoli ködös jövőben vetíti előre, hogy milyen törvén yjavaslatokat fog majd meghozni. A Belügyminisztérium javaslata ellen tiltakozott egyebek mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar szociális munka és szociálpolitika tanszéke, a budapesti hajléktalanellátó intézményeket tömörítő Tíz ek Tanácsa, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Habitat for Humanity magyarországi szervezete. A kirekesztés alkotmányellenes kezdeményezésnek külföldön is híre kelt. A törvényjavaslatot közleményben kritizálta a hajléktalansággal foglalkozó európai szervezetek brüsszeli székhelyű ernyőszervezete, a FEANTSA. A “Város mindenkié” csoport által szervezett tüntetésen pedig néhány hete több száz ember követelte a Belügyminisztérium épülete előtt a törvényjavaslat visszavonását. Vélhetően mindezek hatására a hajléktalan emberek közterületekről való kitiltásáról szóló részlet az Országgyűlés elé terjesztett változat indokolásába már nem került be. A jelenlegi szöveg 6. §a azonban lényegében megismétli az eredeti változat 4. §át, tehát azt a rendelkezést, a mely indokolásából idéztem önöknek. A törvényjavaslat tehát lényegében megegyezik a közterület rendeltetésszerű rendeltetésének, tehát taxatíve kimerítőnek szánt felsorolásával, valamint a törvényi felhatalmazással, amely szerint az önkormányzatok a felsor olásban nem említett közterülethasználatot szabálysértéssé nyilvánítják, és büntethetik. A szinte változatlan normaszöveg vélhetően azt jelenti, hogy a kormány szándéka nem változott. Miért tartjuk mi elfogadhatatlannak a törvényjavaslat 6. §át? Először is önmagában is furcsa a közterületek rendeltetésének ilyen kimerítőnek szánt meghatározása, hiszen a közterületek épp attól közterületek, hogy a közösség szabadon használhatja bármire, amit külön jogszabály nem tilt. A plurális demokrácia szellemiségétől idegen a közterületekhez való ilyen hozzáállás. A demokráciában indokolatlan a közterületek rendeltetésének ilyen meghatározása, ráadásul alkotmányosan is, hiszen adott esetben a szabadságjogok aránytalan korlátozásához vezethet, s bizonyosan jogbizonytala nsághoz vezet. Felmerül például, hogy a törvényjavaslat 6. §a által a közterület rendeltetésének meghatározásakor a más tevékenységek mellett felsorolt kikapcsolódásba és szabadidőeltöltésbe nem fére bele éppen a közterületen való alvás. Hogyha valaki e gy parkban üldögél, elbóbiskol, miközben nézi a madarakat, ez most akkor is büntethetőe, szankcionálható lehete, amely szankcionálhatóság lehetővé tétele a rendelkezés egyik kimondott célja. Másrészt indokolatlan ez a szabályozás akkor is, ha a kormányza t célja a sokak által az utcai hajléktalansághoz kapcsolt olyan jelenségek szabálysértéssé nyilvánításának lehetővé tétele, amilyen például egy zaklató jellegű koldulás, a koldulás ilyen formája ugyanis a gyermekekkel való koldulással egyetemben már jelenl eg is szabálysértésnek minősül. Itt érdemes megjegyezni, hogy egyébként a koldusoknak csak egy része hajléktalan, sokkal több hajléktalan ember dolgozik, mint amennyi kéreget, ami a hajléktalan embereknek csak egy töredékét érinti. Harmadszor: a javaslat c élja embertelen. Ha életbe lépnek az önkormányzati rendeletek, lehetővé téve a törvényjavaslat egyik célját, akkor az utcán élő hajléktalan embertársainkat a társadalmi kirekesztés, a mindennapos diszkrimináció, a megaláztatások, valamint a természeti erők nek való kiszolgáltatottság mellett a hatósági erőszak fokozottabb veszélye is sújtja majd. Ez azt jelenti, hogy még inkább rejtőzködniük kell, és sokkal nehezebben érheti majd utol őket az utcai szociális munkások vagy a jó szándékú állampolgárok gyakran életmentő segítsége. Arról már nem is szólok, hogy sok terület sok hajléktalan lakcímkártyáján úgy van bejelentve, hogy Nyugati tér közterület, VI. kerület közterület, s ha majd kitiltja a VI. kerület a hajléktalanokat, akkor az ember a saját lakhelyéről, ami a lakcímkártyáján szerepel, onnan van kitiltva. Tehát ez teljes mértékben abszurd is. Szakmai körökben foglalkoznak azzal, hogy melyek azok a szűken körülhatárolt esetek, amikor indokolt lehet a hajléktalan embert akár a hozzájárulása nélkül is bevinni egy menedékhelyre: nagyon hideg időben, az önmaga ellátására képtelen vagy 70 év feletti személy esetén, a közvetlen
