Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 6 (22. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
915 tőkés társaságok által működtetett, szakosított, egyébként környezetébe nem illő és környezeti szempontból is katasztrofális telepeket tovább segítenünk ezen az úton akármilyen módon. Szóval azt gond olom, hogy miközben persze nyilvánvalóan nem old meg mindent ez a mostani NFAtörvény, azt gondolom, egy olyan folyamatban vagyunk, ahol 180 fokos fordulatot vesz a föld- és birtokpolitika Magyarországon, és én azt szeretném kérni, hogy ebben a fordulatban segítsetek. Alakítsuk úgy ezt a jogi környezetet, hogy valóban a magyar vidék, a magyar családok megerősítését szolgálja, és a saját nemzeti érdekeink mentén tudjunk a magyar vidéken berendezkedni. Azt hiszem, ennek az első lépése ez a földalapról szóló t örvény. (0.00) Úgyhogy ilyen tekintetben kérek egyfajta megértést is, ha szabad kérni egy ilyet egy ilyen törvényi vitában, azzal kapcsolatban, amit előterjesztettünk, és nyilván nem ez az utolsó lépés, amit közösen meg kell tennünk a föld- és birtokpoliti ka ilyen irányú átalakításában. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk. Tisztelt Országgyűlé s! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Napirend utáni felszólalás következik. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képv iselő úr; megadom a szót öt percben: “A pozsonyi csata a magyarság egyik legnagyobb diadala.” címmel. Képviselő úr! NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! - jelen lévő kevesebb mint 5 százaléka. Kedves Honfitársaim! - akik nyomon köve tik felszólalásainkat. A magyarság egyik legnagyobb diadalára, a pozsonyi csatára és a világon a legtöbb szentet adó dinasztia megalapítójára emlékezik nemzetünk. Árpád nagyfejedelmünk 907. július 7én adta vissza lelkét, győztes csata megvívása közben ért e a halál. Népünkre 12 évvel a honfoglalás után nyugatról tört rá az ellenség. A németrómai hordák Lajos király parancsára a magyarok kiirtásának céljával özönlöttek földünkre a Dunánál. Engedjék meg, hogy most felidézzem Árpád vezér emlékét, majd a pozso nyi csata korábban főként Budaházy György által szervezett megemlékezései közül ajánljak néhány idei programot a figyelmükbe. Álmos fia, Árpád kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a turáni magyar harcászat támadóvédekező rendszerét, 20 éves korától vezetett hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892ben apjától átveszi a család ősi törzsének, a Megyer törzsnek a vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatokra Bölcs Leó bizánci császárral, majd annak követei 894ben tőle kérik a magyaro k szövetségét a bolgárok ellen. Árpád beleegyezik, és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. Ekkor bizonyítja be Árpád államférfiúi rátermettségét, katonai képzettségét összes ismert kortár sa felett. 895 tavaszán indultak meg a törzsek az 12001800 kilométeres útra, és ugyanezen év őszén foglalták el helyüket a Kárpátmedencében. Ily nagy területre kiterjedő, és egy vezérlő fejedelem akaratának engedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak Napóleon idejében ismétlődik meg. Árpádhoz hasonló hadvezér hét évszázadon keresztül nem található Európában. A magyar állam - ekkor még nem királyság - megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték, és az új szomszéd megsemmi sítését tűzték ki célul. Luitpold bajor őrgróf segítségével szövetségeseivel 907 májusában indult Magyarország ellen. A túlerőben lévő
