Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 6 (22. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
912 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönöm szé pen. Nincsen több bejelentkező, és mivel több hozzászólás nincsen, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét is lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra reagálni. (Jelzésre:) Tessék parancsolni, államtitkár úré a sz ó. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt meg szeretném köszönni, hogy a tegnapi kora hajnali vitánk után ma még mindig ilyen lelkesen részt vesznek abba n a vitában, amely valóban egy nagyon fontos történetről szól, vagyis a földről, ami nem egyszerűen egy vagyontárgy, hanem a létünk alapja, és a mezőgazdaság többfunkciós jellegének megfelelően sok mindent hordoz ez a föld, nem egyszerűen egy vagyontárgyró l van tehát szó, amelynek a sorsáról rendelkezünk. Nagyon érdekes vita volt ma a módosító indítványok kapcsán, kezdve onnan, hogy a hatalmi ágak hogyan is viszonyulnak a törvényhozás folyamatában egymáshoz. Én is azt gondolom - ha szabad ehhez egy gondolat ot hozzáfűzni , hogy valóban, a képviselői szabadsághoz hozzátartozik, hogy legjobb tudása és lelkiismerete szerint kiki fogalmaz egy adott törvényi szöveghez módosító indítványokat. Sokszor a szemünkre vetették költségvetés kapcsán is, hogy ha összeadju k a számokat, amit az egyes képviselők megfogalmaznak, többszöröse jön ki annak, mint amennyi tényleg létezik. Erről szól a törvényhozás. Valóban, ahogy Horváth János képviselő úr mondta, ez egyfajta iteráció, közelítés, ahol a képviselő megfogalmazza a ja vaslatait, és azt egybeveti egyéb javaslatokkal meg a kormány álláspontjával, és kialakul egy olyan normaszöveg, amit többékevésbé egységesen el tudunk fogadni, és abba az irányba mutat persze, amit a kormány meghatároz. Nyilván egy kormányzásról van szó, tehát van egy iránya egy adott törvénynek. Ha ebbe az irányba működnek a dolgok, és ebbe az irányba mutatnak vagy javítják ennek a hatékonyságát, a módosító indítványok természetesen támogathatók. De az egyes képviselő nyilván nem tudja mindig pontosan, h ogy milyen irányba is fogalmazza a kormány meg a törvényjavaslatát. De ennél érdekesebb volt talán a tartalmi része a dolognak. Azt hiszem, hogy egyrészt azok a megjegyzések, amelyek gyanakvással fogadnak minden ilyen föld körüli törvényt, azok jól levezet hetők az előző időszakok súlyos problémáiból. Mindenki gyanakvással tekint, mondjuk, a vagyontörvény után, amit az előző kormány volt szíves beterjeszteni, amikor is kivonta a parlament hatóköréből ezt az egész vagyonkört, a miniszterelnök és a pénzügymini szter alá rendelte, és semmiféle rátekintése nem volt erre az egész vagyonkörre senkinek a magyar társadalomban, egy egészen szűk kör kivételével, Gyurcsány Ferenc és csapata kivételével. Ehhez képest szeretném azért a kontroll szempontjait itt visszahozni . Valóban, egy komoly kontroll épült ahhoz képest, amit korábban jelentett ez a vagyontörvény, akár a föld tekintetében, de minden egyéb vagyontárgy tekintetében is. Ne felejtsük el, itt mondja, hogy a Számvevőszék vizsgálja ezt a tevékenységet. Az ellenőr ző bizottság tagjait, és ez utal egy kicsit a pártok szerepére, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága választja meg. Tehát itt, a tisztelt Házban történik a megválasztása annak az ellenőrző bizottságnak, ami felügyeli ezt a tevékenységet. Az éves beszám oltatási kötelezettség - amivel nem nagyon dicsekedhetett az előző kormány, hogy ide akarná hozni a parlament elé az ügyeket, és egyáltalán számon kérhető lett volna az előző kormány, hogy mi történik a nemzeti vagyonnal , ez egy törvényi kötelezettségé v álik, egy beszámolási kötelezettségnek kell eleget tegyen a mindenkori felügyelő miniszter. És itt bizony tetemre lehet hívni, és mindenféle kérdést föl lehet tenni, és egy ellenőrzést lehet gyakorolni afölött, amit korábban kivont az előző kormány a parla ment hatóköréből, semmilyen módon semmiféle rátekintést nem tudott elérni, mondjuk így, a törvényhozás, a pártok, de senki Magyarországon, mondom még egyszer, egy szűk körön kívül senki nem tudta, hogy mi történik ezzel a vagyonnal. Ráadásul sokféle problé ma származik abból, és az a törekvés, hogy rendet próbál rakni, és számba kívánja venni azt a vagyont, amiről beszélünk, azt hiszem, ez is előrelépés, mert még egy tisztességes vagyonnyilvántartás sem volt. Nyilván egy olyan közegben, ahol a manipuláció és a
