Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 6 (22. szám) - Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
713 Magyarországon mi nden közszolgáltatás a ráfordított pénzforráshoz képest. Ha összehasonlítjuk Magyarországon például az oktatásra költött források szintjét, akkor elsősorban nem abban különbözik a skandináv vagy nyugateurópai, sőt középeurópai oktatási rendszerektől, hog y kevesebbet költünk, hanem abban, hogy nem hatékony a költésünk. Az állam minden területen, legyen az szociálpolitika, legyen az egészségügy, legyen az oktatás, a közszolgáltatások minden területén gyenge hatékonysággal költ pénzt. Van, ahol kevesebbet is költünk, például egészségügyre, lényegesen kevesebbet, mint az Európai Unió átlaga, de alapvetően nem költünk hatékonyan. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam mint akadály lebontása az egyik legfontosabb célja és tartalma az első akciótervnek. De itt nem á llunk meg, mert nem csupán az állam jelent akadályt, hanem a gazdasági örökség is korlátozza sikerünket. Magyarországon az elmúlt nyolc évben, de az elmúlt húsz év egészében egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki, amely most itt, 2010ben már döntő módon korlátozza esélyünket a gazdasági versenyképességre, a sikerre. 80 százalék fölé ugrott az elmúlt nyolc év hibás gazdaságpolitikájának következtében Magyarország államadósságának szintje a bruttó hazai termékhez képest. Önmagában korlát, a pénzügyi függet lenségünket korlátozza. Magyarországon az éves költségvetés a bruttó hazai termék 4 százalékát elérő államadósság utáni kamatszintet tartalmaz. Ez a visegrádi országok körében vagy az Európai Unió körében az egyik legmagasabb kamatkiadási szint. A magas ka matkiadás korlátoz bennünket abban, akadályt jelent számunkra abban, hogy olyan területekre csoportosítsuk át a pénzt, mint a beruházások - hallottuk a képviselő urat, kellenek az utak , vagy pedig a családok, vagy pedig az oktatás, vagy pedig az egészség ügy. Tehát a 4 százalékos bruttó hazai termékhez mért kamatszint önmagában egy jelentős korlát. De van még ilyen korlát, hiszen a bruttó hazai termék 8 százalékát éri el az a jövedelemkiutalás, ami a külföldi befektetők hazai befektetései után kimegy az or szágból. Magyarország nem az Európai Unió átlagának 63 százalékán áll fejlettségben, hanem mínusz 8 százalékán, 55 százalék körül, mert amit kimutatunk bruttó hazai termékben, az nem marad az országban, abból 8 százalékot le kell vonni. Ez jelentős korlát, jövedelmi korlát Magyarország számára. És még egy nagyon fontos korlátot említek mint számot: az 5354 százalék körüli foglalkoztatási ráta akadályt jelent abban, hogy munkát adjunk annak, aki szeretne dolgozni, és jövedelmet adjunk a vállalkozónak, a csa ládnak, és az állami bevételeknek is korlátot jelent az alacsony foglalkoztatás. De van itt más is: a duális gazdasági szerkezet önmagában is akadálya a gazdasági sikernek. Nagyjából a bruttó hazai termék felét egy nemzetközileg is versenyképes, külföldi t ulajdonú szektor adja, de a másik fele, ezek mi vagyunk, a hazai mikro, kis- és középvállalkozások messze az európai vagy globális hatékonyság alatt működnek. Egy duális szerkezet akadálya a sikernek - le kell építeni. És még egyet említenék az örökség ak adályai között, ez pedig a versenyképességi szint. Magyarország tíz ponttal marad el, tíz hellyel marad el a visegrádi országok versenyképességi szintjétől. Magyarország egy versenyképességi zuhanást élt át az elmúlt nyolc év tökéletesen elhibázott gazdasá gpolitikájának következtében: a 29. helyről, ahol 2002ben álltunk, az 58. helyre zuhantunk 2010re. Persze, voltunk már a 62. helyen is tavaly, tehát lehetne ennek örülni. De ki örül? - senki. És végezetül engedjék meg, hogy azt fűzzem még hozzá, hogy ter mészetesen akadálya az örökölt gazdasági szerkezetnek az is, hogy alacsony a termelés aránya a magyar gazdaságban: 500 ezer ember foglalkozik termeléssel, miközben másfélmillió ember, plusz egymillió kellene Magyarországon a termelőszektorokban. Most ezek az öröklött akadályok, korlátok visszafognak bennünket, a siker felé vezető útról visszahúznak, ezért az első akcióterv lényegében minden pontja azt célozza, hogy az öröklött gazdasági akadályokat lebontsuk. De van egy harmadik terület, ahol jelentős akadá lyokkal, korlátokkal, béklyókkal kell szembenéznünk, ez a szabadsághiány. Magyarországot egy hibás liberális felfogás következtében az elmúlt húsz, ezen belül nyolc, ezen belül négy év sok helyen a szabadosság felé terelte. De van szabadsághiány is: szabad sághiány van akkor, amikor én mint magyar polgár, a jövedelmemből nem
