Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 5 (21. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
694 Sajnos, az ott élők mindössze egyharmadának v an ilyen biztosítása, a többiek nem rendelkeznek ilyenekkel. Én rögtön egy kis segítségnyújtást fel tudtam ajánlani a térségnek, a Jobbikalapszervezete és a Magyar Nemzeti Gárda egységei részt fognak venni a helyreállítási munkálatokban. Semmi sincs ok né lkül való ezen a világon. Ennek valami oka lehet, ennek a rengeteg katasztrófának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - szálljunk magunkba, és gondoljuk végig, hogy miért lehet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik é s az LMP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Ángyán József államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Hölgyeim és uraim! Mi lehet az ok, talán itt a végéről kezdem. Azt szokták ilyen helyzetben mondani, hogy ha mondjuk optimistán fogjuk fel a helyzetet, hogy valószínűleg a jóisten nagyon szeret bennünket, mert megpróbál bennünket, a magya rokat is és a kormányt is, mert valahol a polgári kormányzás idején ilyen természeti katasztrófák elő szoktak fordulni, vagyis meg kell többszörözni az erőnket, merthogy egy szolidáris állam, egy szolidáris nem hagyhatja a bajban magára azokat az embereket , akik ilyen nehéz helyzetbe kerültek. Ezt az elején mindjárt mondhatom, hogy a kormány mindent meg fog tenni, hogy a bajba jutott honfitársainkon segítsünk, és valóban túl tudjanak jutni ezen a nehéz helyzetükön. Talán röviden összefoglalnám, hogy milyen lehetőségek vannak arra, és mivel fogunk élni minden olyan esetben, ahol rászoruló honfitársakkal találkozunk ilyen természeti katasztrófa következtében. Kezdem a nem mezőgazdasági jellegű károkkal. Itt a vis maior alap mint saját forrás lehetősége. (4.50) A költségvetés állapota persze nem rózsás, az elmúlt 8 év kellőképpen kiürítette ezt a kasszát, de ilyen helyzetekben meg kell találjuk azt a forrást, ami segít. Itt az önkormányzatok közreműködésére számítunk, és rajtuk keresztül a vis maior alapból bizt osítunk forrásokat. Van egy másik ág, ugyancsak nem mezőgazdasági jellegű károk esetén használatos, ez az EU Szolidaritási Alapja. Itt el szeretném mondani, hogy abban az esetben tudjuk igénybe venni az Európai Szolidaritási Alap segítségét, hogyha az egés z országra vonatkozó kár mértéke a GDP 0,6 százalékát meghaladja. De miután nehéz helyzetben az ország, miniszterelnök úr személyesen tárgyalt kint Brüsszelben, és próbál segítséget szerezni az Európai Közösségtől is, és ezen túl a Külügyminisztérium, Mart onyi János miniszter úr bejelentette, hogy külön az Európai Szolidaritási Alap igénybevétele miatt Brüsszelhez fordult. A mezőgazdasági károkról röviden: az agrárkárenyhítési alap ennek egy alapformája. Sajnos, olyan módon indult el, ahogy elindult ez az agrárkárenyhítési alap, tehát gyakorlatilag üres a kassza. Amikor elindult, akkor sem történt meg a feltőkésítése, tehát az ilyen módon való kárenyhítési rendszert mi folyamatosan kritizáltuk, de sajnos, ilyen módon indult el. Itt annyit tud tenni, és meg is tenni a kormány egy törvénymódosítással, hogy szeptember 30ára halasztotta, tehát későbbre halasztotta a csatlakozás lehetőségét, a befizetés lehetőségét. Felülről nyitott ez a kassza, itt megint az a meghatározó, hogy milyen állapotban van a költségv etés. Egy 36 milliárdos általános tartalék esetén, egy 90 milliárdos, most a közintézményektől összeszedett összeg esetén akkor tud ebből igazán segíteni, ha az egyéb károkat az Európai Közösségtől megszerzett forrásokkal meg tudjuk oldani, mert abban az e setben ebből jut a mezőgazdasági károk nagyobb mértékű megtérítésére is. És előleget lehet fizetni 90 százalékos mértékig, ezzel is szeretnénk élni, és ezzel is segíteni a bajba jutottakat.
