Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 5 (21. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VARGA GÉZA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
674 érdekkö röket próbálnak Nemzeti Földalapból, majd a Nemzeti Vagyonkezelő által kistafírozni, azonban lehet úgy is, ahogy ez a törvény megpróbálja megtenni. Kiemelném egyben azt is, hogy egy új törvényről van szó, tehát nem egy törvénymódosításról. Tehát ez az átlá thatóságot, az egyértelműséget határozottan kifejezi. De akkor mégis hogy szabályoz ez a törvény? Az elvek tekintetében nekem egy Wass Alberti gondolat jutott eszembe. Az idézet így szólna, hogy akié a föld, azé a jövendő, de csak azé lehet a föld, aki kö zel él hozzá, aki megérti a föld szavát. Tehát egyértelmű, hogy a cél a törvényjavaslat tekintetében a magyar föld védelme. A törvény természetesen még nem a földtörvénynek azon módosulása, amely a moratórium kapcsán a meglévő problémákat kezelné, azonban egy lépés az optimális állapot irányába. A törvény több korábbi kampányígéretet, érdekképviseleti és gazdálkodói igényt is megjelenít. Ilyen például a családi gazdaságok jogaikba történő visszahelyezése, de említhetem a versenyképes birtokszerkezet kialak ítását, továbbá a vízgazdálkodáshoz kötődő, ami külön aktualitást kapott mostanában, például a műtárgyakhoz szükséges terület biztosítását, a környezetbarát gazdálkodás támogatását, de itt van még egy kardinális kérdés, a pályakezdő agrárvállalkozások támo gatását. A miniszter úr említette, hogy itt egy szociális és vidékmegtartó erejét növelő elképzelés is az elképzelések között van, azonban egy másik, szintén a kezdő agrárgazdálkodókhoz kapcsolódó probléma is megoldódhat, ugyanis könnyen találhat mindenki olyan példát, amikor fiatal gazdák kezdő támogatását elnyert személy hiába vállalta a földterület bizonyos szintre növelését, ha erre nem volt lehetősége. Most amennyiben a Nemzeti Földalap erre biztosít lehetőséget, és mondjuk, nem az állattartó telepek v iszik el ezeket a földterületeket, akkor itt egyből egy másik nagyon fontos célt is megpróbálunk megoldani. Új szakasz, eddig szabályozatlan terület volt a Honvédelmi Minisztérium birtokában lévő területek Nemzeti Földalapba kerülése, amely esetében külön ki kell emelni, hogy a “szennyező fizet elv” érvényesül, ugyanis a Honvédelmi Minisztérium kell hogy állja azokat a költségeket, amelyek a földterület művelhetővé tétele kapcsán felmerülnek. Hogy ez megvalósulhasson, ki kell emelni, hogy a törvény elővásár lási jogot biztosít az államnak, amely a spekulatív tőke kiszorítását eredményezheti. Ezek azok az elvek, amelyek egyértelműen érvényesültek, és reményeink szerint érvényesülni fognak majd a törvény alkalmazása során is, és azt gondolnám, hogy ezek azok az elvek, amelyek miatt a mezőgazdasági bizottság nagy többséggel támogatta ezt a törvényt, és ezért kérem a tisztelt Házat, hogy szintén álljon a törvényjavaslat mellé, ezzel is segítsük a vidéken élő embereket. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) E LNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetésére kerül sor, két előadó megosztva ismerteti azt, összesen 5 perces időkeretben. Először megadom a szót Varga Géza képviselő úrnak. Képviselő úr, öné a szó. VARGA GÉZA , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt maradék Ház! Köszönöm szépen a szót. Amikor már pénteken megláttuk a törvényt az irományok jegyzékében, első olvasatban is láttu k, hogy egy jó irányban megtett lépéseket tartalmaz. A sietség szokásos problémája az ellenzéknek, hogy ezzel nehezen tudunk egyetérteni, mert ennél többet érdemelne ez a törvény, mintsem hogy fél négykor tárgyaljuk és egy fárasztó nap után. A társadalmi v itát hiányoltuk a bizottságban is. Azt kaptuk válaszul a kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy ez a vita 8 év alatt már lezajlott a társadalomban. Ez így durva csúsztatás, mert 8 éve a társadalomban valóban mindenki számára irritáló jelenségek tárgyalást képeztek, de ez a törvény ezeket nem oldja meg, nevezetesen, hogy a külföldiek földvásárlásával kapcsolatos visszaélések azok, amelyeket láttunk volna egy ilyen sebtében, gyorsan és valóban szükséges
