Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 5 (21. szám) - Egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz):
666 hogy a bizottsági ülésen adott válasza őszinte volt , hogy jelen van ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájánál. Azt gondolom, hogy mindnyájan kellően fáradtak vagyunk ahhoz, hogy én viszont, nem megismételvén az előttem szóló kat, de sokukkal egyetértve, néhány dolgot azonban mégis kiemeljek. Kezdeném a törvényjavaslat végén. Én azt gondolom, Kaufer Virág képviselő asszonnyal szintén vitatkozva, hogy az egyházi kiegészítő normatívának az ilyen módú megállapítása, illetve ennek a büntető klauzulának a kivonása a törvényből nem a kiszervezéseket erősíti. Én nem mondanám azt a magyar történeti, egyháztörténeti hagyományok alapján, hogy Magyarországon az egyházakhoz kiszervezünk bármiféle szociális ellátást vagy gyermekvédelmi, gyer mekjóléti szolgáltatást, ellátásokat. Azt gondolom, hogy az egyházi feladatellátásnak most már évszázados hagyománya van, és ha az egyházak, illetve az önkormányzatok az elmúlt időszakban arra kényszerültek, hogy átadják a feladatot - itt azért feladatátad ásról beszélünk a szociális törvény, illetve a szociális tárgyú, illetve a szociális szolgáltatók működési engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján , akkor pontosan azért kényszerültek erre kis önkormányzatok, amelyek még intézményfenntartással próbálk oztak, mert az elmúlt időszakban a szociális normatívák kétségbeejtő módon csökkentek. Itt kapcsolnám össze azt a számítási módszert, és talán át is vezetnék arra, hogy a gondozási szükséglet megállapítása során tett módosító javaslatok ebben a törvényben miért fontosak. A szakma, úgy, ahogy Csizi képviselőtársam említette, valóban kételkedve, de mégis bizakodva fogadta akkor a törvényt, amikor a gondozási szükséglet bevezetésre került, hiszen értettük a jogalkotó szándékát és a célját, nyilvánvaló volt, ho gy a normatívák, illetve az állami hozzájárulás kontrollja, illetve legális támogatás valósuljon meg, és valóban csak az arra rászoruló kapjon olyan támogatást, amely állami és közpénzekből megy. Azonban itt is egy kicsit - és itt Szűcs Erika képviselő ass zonyra visszautalnék - korrekcióról van szó, a gyakorlat nem igazolta ezt az eljárást. A gyakorlat nem igazolta, egyrészt azért, mert időben is kitolódott az ellátáshoz jutása a rászorulóknak, valamint többes eljárások halmozódtak fel. Csizi képviselő úr e mlítette, hogy itt párhuzamosan, attól függően, hogy milyen intézményről beszélünk, attól függően, hogy milyen ellátásra nyújtotta be a kérelmet az ügyfél, előfordult, hogy egyszerre háromnégy hivatali apparátus is dolgozott azon, hogy az intézményi felvé teléről vagy az idősotthoni elhelyezéséről döntsön. (2.40) Azt sem gondolnám, amit többen mondtak az előttem szólók közül, hogy valamiféle helyi korrupcióra vagy mutyira adna okot az, ha az intézményvezető hatáskörébe utaljuk az intézménybe való jutás eldö ntését vagy elbírálását. Egyrészt azt gondolom, hogy az intézményvezető a szakmát képviseli ebben az eljárásban. Valóban van egy olyan folyamat, amelynek során - különösen az idősotthoni elhelyezésben előgondozást kell végezni , így az idősotthon, illetve az ápolttal vagy leendő gondozottal már kapcsolatban lévő szociális munkások látják, hogy indokolt vagy indokolatlan egyébként szociálisan és mentálisan is az idősotthoni elhelyezés. Tehát azt gondolom, hogy a legszakavatottabbak fogják elbírálni, nem ped ig 456 centis aktákból állapítják meg valakinek a rászorultságát vagy a gondozási szükségletét. A normatíva esetében sem gondolom, hogy ez olyan nagyon nagy harc lenne, hiszen az intézményi térítési díjak megállapítását a szociális törvény elég körülteki ntően szabályozza, és szerintem nagyon jól tudják az itt jelen lévő képviselők, hogy különböző normatívát kap az intézmény attól függően, hogy demens ellátásáról, emelt szintű szociális intézményi ellátásról vagy egyszerűen csak - hadd nevezzem kicsit szak szerűtlenül - a normál vagy alapkategóriás intézményi ellátásról vane szó. De egyik esetben sem alkalmazható olyan térítésidíjmegállapítás, amely túllépi az áthárítható költségeket. Tehát maximált az az összeg, amelyet az ügyféltől, a gondozottól az idős otthon, az intézmény beszedhet.
