Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 28 (18. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter:
223 Sólyom László a 2006os válság idején világossá tette, hogy elfogadhatatlan a cinikus kitérés alapvető morális kérdések elől, és ugyanígy e lfogadhatatlan az alkotmányos határokat áttörő cselekmények akár burkolt igazolása is. A köztársasági elnök a válságos hónapokban felszólalt a rendőrterror ellen, és kiállt a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság védelmében. Ugyanakkor figyelmeztette a kordonbontó képviselőket: a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni. Sólyom László ellensúlyi szerepe megmutatkozott a jelölési gyakorlatában is. A független intézmények élére olyan személyiségeket javasolt az Országgyűlésnek, akik garan táltan mentesek minden pártpolitikai befolyástól. Nem ő alázta meg ezeket a személyeket, hanem azok a frakciók, amelyek indokolás nélkül vetették el személyi javaslatait. A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét. Sólyom László azt mondta 2007ben: a hogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem. Ilyenkor az, aki osztályoz, magát és híveit sorolja az egyik táborba, a többieket a másikba. A köztársasági elnök a jogá llami forradalom őre. Fontos, hogy személyében fejezze ki azt a nagyon világos cezúrát, ami a jogállamot elválasztja a rendszerváltást megelőző időszaktól. Két oldalról is érte kihívás ezt a missziót, ezért az államfő világossá tette minduntalan, hogy ninc sen folytonosság Kádár és az új demokratikus jogállam között. Azt üzente azoknak, akik el kívánták mosni ezt a cezúrát: akik azt mondják, hogy a rendszerváltás folyamatos volt, lapozzák fel a rendszerváltó kerekasztal hiteles jegyzőkönyveit: milliméterről milliméterre harcolva kellett előrehaladni a ténylegesen új, demokratikus jogállam felé. Az Országgyűlés nyitó ülésén viszont azt is egyértelművé tette: a húsz évvel ezelőtti jogállami forradalom volt a szó minden értelmében forradalom; az állam, a jog, a politika, a rendszer, a gazdaság egészében alapvetően megváltoztatta a viszonyokat, a nem demokratikus és nem jogállami rendszer helyébe alkotmányos demokráciát teremtett. Az alkotmány nem holt betű, az súlyos dilemmák megoldásának nem gátja, hanem alapja. Ezért figyelmeztetett arra az államfő itt a parlament szószékéről, hogy fenntartása óriási felelősség, melynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell. Sólyom László kemény ellensúly volt. A nemzeti együttműködés rendszere, úgy látszik, nem tűri az ell ensúlyokat. A Lehet Más a Politika már májusban azt kérte, hogy a kétharmados többség tegye világossá, milyen szempontok alapján jelöl magas közjogi pozíciókba személyeket. Sajnálatos módon ezeket a szempontokat a jelölések előtt nem kaptuk meg sem mi, sem a közvélemény. Nem kapták meg azok az értelmiségiek sem, köztük az önök szavazói, mérsékelt konzervatív értelmiségiek, akik hetekkel korábban szerették volna a kormányzó többség értésére adni, hogy Sólyom László újraválasztását kívánták. Nem álltak velük szóba. (13.20) Most lehet könnyed győzelmeket aratni itt a parlamentben, most gondolhatják azt, hogy mindent megtehetnek, de felidézném a 2009es újévi köszöntő zárómondatát, ami valójában egy Antall Józseftől származó idézet: “A tisztesség hosszú távon me géri.” Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Köszönöm. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Navracsis Tibor miniszter úr. Parancsoljon! DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály előírásai köteleznek, ezért a kormány nevében szólok, valójában azonban a FideszMagyar Polgári Szövetség és talán a Kereszténydemokrata Néppárt támogatását bírva szólok, mint ahogy a napirend előtti is
