Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 22 (28. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - HARRACH PÉTER (KDNP):
1572 jobbak Gyurcsánynál vagy Bajnai Gordonnál. Én azt gondolom, ez nem nemzeti együttműködés, mert nem is nemzeti és nem is együttműködés, ez egyelőre egy narancsszínű beszűkülés. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett Harrach Péter, KDNP. Parancsoljon, képviselő úr! HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy tűnik számomra, hogy az ellenzék pártjai egy kötelező bírálatot mondtak most, és nem sokat értettek meg, vagy nem akartak megérteni ab ból, ami elhangzott. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Hülyék vagyunk?! - Derültség és közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Halljuk!) Persze, érdekes volt ez a bírálat. Megtudtuk, hogy az egyik felszólaló számára van egy ú j fogalom, a józan ész. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Aztán a másik felszólaló arra kért minket, hogy ne bántsuk a hiénákat, mert megsértődnek, és abból baj lehet. És kedves volt Mesterházy Attila tévedése a több baloldali szavazóról. (Mesterházy Attila: Nem tévedtem.) Hát, annyiban tévedett, hogy nem így hangzott el. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez nem egy lényeges kérdés, megszoktuk.) És talán a harmadik pártnak a politikaképe, amiből hiányzik a hatékonyság és társadalom képe, ami egy rendeze tlen és hányódó társadalmat vázol fel. Szóval, érdekes, izgalmas volt ez a vita, de talán érdemes a miniszterelnök úr beszédéről néhány gondolatot megfogalmazni. Engedjék meg, hogy egy keresztényszociális párt részéről talán inkább azokat a pontokat ragadj am ki, amelyek számunkra is fontosak. A társadalmi igazságosság egy alapvető tanítása annak, amit mi vallunk, és ez a bankadóval kapcsolatban jutott nyilván eszembe. Aki zsákot cipel, arra nem teszek rá még egy zsákot, és különösen akkor nem, ha van, aki z sebre tett kézzel ballag mellette, hanem megkérem ezt a zsebre tett kézzel járó urat, hogy legyen szíves, vegyen legalább egy kosárkát a kezébe, különösen akkor, ha ő volt az, aki a zsákot rátette a másik vállára. Szóval, valahogy így néz ki az, amikor a t ársadalmi igazságosságot próbáljuk érvényesíteni egy igazságtalan helyzetben, mert a bankok idézték elő azt a krízist, amibe Európa és az ország jutott, sőt nemcsak Európa, hanem maga az egész kulturált világ. De megkapták a pótlást a veszteségükért. Viszo nt azok a kisemberek, akik a nagy terhet viselik, azok újabb és újabb terhet kaptak. Illő, hogy a nyereségből valamit leadjanak ők is. Szóval, így néz ki ez az igazságosság. És hogyan kapcsolódik ez a nemzeti együttműködéshez vagy a centrumhoz? Sok szó ese tt ma itt a bal- és a jobboldalról. Én is azt vallom, hogy a hagyományosan baloldalinak nevezett értékek képviselete egy baloldali párt feladata lenne, csakhogy az a baloldali párt nem a munkavállalók érdekeit képviseli, hanem a munkaadókét, nem a kisjöved elműekét, hanem a gazdagokét, és így képviselet nélkül maradnak az úgynevezett kisemberek. De azért megkérdezném azt, melyik az az érték, ami az évezredek során a keresztény tanításban nem jelent meg, és mondjuk, baloldalinak nevezték később. Én úgy gondol om, hogy éppen az igazságosság iránti érzék és a szolidaritás gyakorlása nem feltétlenül baloldali, még a szó hagyományos értelmében sem. Ráadásul 2010ben történt egy olyan fordulat, amire az előbb utaltam egy tévedés kapcsán, valóban százezrek jöttek bal oldalról, és szavaztak a centrális erővé vált FideszKDNPre. Ezzel egy új korszakot nyitottak meg, nemcsak a bal- és jobboldali értékek közötti különbség eljelentéktelenítésével, hanem azzal, hogy a nemzeti egységet, illetve a nemzeti együttműködést lehet ővé tették. Egy pillanatra hadd álljak meg az egység és az együttműködés kifejezések mellett. Nemzeti egységre történelmünk során akkor volt szükség, amikor nagy feladatok álltak előttünk. És ha
