Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 21 (27. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
1547 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Most a napirend utáni felszólalások következnek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor képviselő úr, az LMPfrakcióból. Megadom a sz ót 5 perces időkeretben. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egy fontos gazdasági problémára szeretném fölhívni a figyelmet. Jelenleg bizonyos gabonakörök úgy módosítják a magyar gabonapiacot, hogy annyit tudunk róluk, mint azokról a gabonakörökről, amit ufók csinálnak. Tehát konkrétan rengeteg ember, aki ezekbe a gabonakörökbe tartozik, nem termel, csak kihasználja az állam adta lehetőségeket, és elcsalja az áfát. Ki kellene fehéríteni a magyar gazdaságot, főleg az ágazati k ereskedelmi piacra jutást elősegítő szegmensek tekintetében, és én erre szeretném ezt a felvetést kiélezni. Tehát a gazdaságfehérítés, a becsületes szereplők - legyen az a termelő vagy a kereskedő - megvédése, egy, a piacot torzító tényező felszámolása a k öltségvetési forrásteremtés kézenfekvő módja a mai, szűkös időkben. A kérdés aktualitása, hogy idén, a nagy terméskiesés miatt magasabb árak várhatóak, ami extraprofittal kecsegtet az áfacsalók részére. A cél a költségvetési bevételek növelése, tisztább pi aci körülmények teremtése, amiből elsősorban a termelők és a termények piacra jutását segítő magyar kis- és középvállalkozások profitálnak. Hogy lássák, hogyan néznek ki ezek a gabonakörök, ezek az áfacsalók: a csalásoknak különböző fajtái vannak. A termel ők által úgynevezett mezítlábasan, azaz eleve áfa nélkül értékesített, feketén forgalomba kerülő áruk - úgy keletkeznek ezek a tételek, hogy különböző termésátlagokra hivatkoznak a termőhelyi sajátosságokat tekintve , és ezen tételek esetében fantomcégek az árut áfás módon továbbértékesítik, majd az áfát nem vallják be, majd ezek a cégek megszűnnek, viszont ugyanazon a címen két hét múlva egy hasonló tulajdoni körű másik cég kerül bejelentésre. Tehát így lopják ki a magyar adófizetők zsebéből a pénzt ezek a gabonakörök. A másik alapvető módozat az úgynevezett CMRes csalások, amikor az EU belső piacának áfaszabályozását használják ki az erre szakosodott cégek. Exportügyleteknek tüntetnek fel olyan értékesítéseket, amikor valójában belföldön, áfás áron érté kesítették a terményt, így a papíron létező exportügylet után is visszaigényelhetik az áfát. Itt lopják ki a magyar adófizetők zsebéből a pénzt. És milyen hatása van ezeknek a gabonaköröknek a gazdaságra és a szektorra? Óvatos becslések szerint az éves gab onatermés körülbelül 30 százaléka feketén kerül piacra. Ez hatalmas bevételkiesés, a Napi Gazdaság vonatkozó cikke szerint ez körülbelül 2030 milliárd forintot jelent. A gazdák behajtási célponttá válnak, általában nem azok kerülnek ilyen helyzetbe, akik feketén értékesítik a terményeket, hanem azok, akik jóhiszeműen járnak el. Ők azok, akik általában a CMRes csalásoknak esnek áldozatul. A kapcsolódó vizsgálatok során az adóhatóság rajtuk, a tisztességes gazdákon próbálja leverni a tartozást kamatostul, b írságostul. (16.30) A feketekereskedelem piactorzító hatása is nagyon erőteljes. Statisztikákat torzít ez a hatás, ami által ugyan közvetetten, lokálisan a tőzsdei árak alakulását is befolyásolja ez a fajta kereskedelem. Viszont hosszú távon a kialakult va lótlan adatok alapján képzett árak folyamatosan befolyásolják a termelők piaci helyzetét. A kereskedők is nagy bevételtől esnek el, amikor az áfára utazó cégekkel kell versenyezniük. Ugyanis ezek a fantomcégek, ezek a gabonakörök mind vételi áron, mind az eladási oldalon lehetetlen, irreális árakat alakítanak ki. Megelégszenek azzal, hogy az áfatartalom egy részét, 1520 százalékos hasznot képeznek az üzleten, aminek módja persze az áfa be nem vallása, a színlelt exportügyeletek után való visszaigénylése.
