Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz):
1304 Reményeim szerint Schiffer Andráséhoz hasonlóan olyan módosító javaslatokkal még találkozunk - ugye, most már néhány percig lehet ezt csak benyújtani , amelyek elgondolkodtatók, és valóban beszélhetünk arról, hogy indokolte, vagy akár fogalmazzunk úgy, arányose a kisebbségi önkormányzati választásokból kizárni ezeket a szereplőket, a rendvédelm i szervek hivatásos állományú tagjait. Ott már valóban felmerül az arányosság kérdése, hiszen olyan döntési pozícióba egy kisebbségi önkormányzatban a jelen pillanatban Magyarországon nem lehet kerülni, amely egyébként indokolttá tenné ezt. Tehát amennyibe n ilyen módosítókat, és nem a politikai indulatokkal tűzdelt módosítókkal találkozunk, azt gondolom, ha az iránya nem változik ennek, akkor mindenképpen partnerek tudunk lenni ennek a rendezésében. Elnézést, hogy néha megakadok, csak rendkívül sok papírt j egyzeteltem tele az önök felvetéseivel. Az önös érdek, ha jól emlékszem, Mile Lajos képviselő úrtól hangzott el. A jelen pillanatban azt gondolom; reggel Harangozó Tamás képviselőtársam a bizottsági ülésen elmondta, hogy ő körülnézett az MSZP háza táján, é s úgy néz ki, hogy őket az őszi jelölteket tekintve nem érinti ez a módosítás. Jobbikos képviselőtársaim ugyan erre nem tettek utalást, de azt gondolom, talán Szima Judit kivételével - akit ma konkrétan előhozott Gaudi képviselőtársam - őket sem, bár nem t udom, mi a tervük vele. Úgy néz ki - akkor az önös érdekre itt hadd reagáljak , hogy jelen pillanatban ez az előterjesztők frakciószövetségét vagy pártszövetségét érinti a legjobban, a FideszKDNPpártszövetséget, ahol számtalan megyében találunk olyan em bert. Tehát ha önös érdekről beszélünk, akkor bizony nemhogy Borkai Zsoltot nem citálnánk ide, hanem az egész alkotmánymódosítást nem citáltuk volna ide, ha nem egy általunk fontosnak tartott társadalmi célt megvalósító jogszabálymódosításnak gondolnánk, hanem önös érdekeinknek rendelnénk alá, akkor elkerültük volna nagy ívben ezt a mai vitát. (18.30) Ennél sokkal fontosabb, azt gondolom, ma is azt mondom, és higgyék el, hogy így van, hogy az önös érdekeinknél jóval fontosabb volt az a közvélemény által má r jóval korábban megfogalmazott cél, amit rendezni kívánunk ebben az alkotmánymódosításban. Pál Béla képviselőtársam beszélt barátságról, családi viszonyokról, és hogy hány év után még barátok az emberek. Ez valóban így van. Na, erre mondom azt, hogy az in dokló részben, és ezt kellő tisztelettel elismerem, hogy picit fogalmazhattunk volna pontosabban, itt nem a baráti viszonyokról van szó. Hovatovább elhangzott az is, hogy 23 évtized távlatából még emlékszik az ember az átmérőkre, a lőtávolságra és mindenr e. Nyilván nem erről van a szó, hanem, ezt említettem a vezérszónoki felszólalásomban, hogy aki politikai felkérést kap, az általában magas rangú vezető, és ez életszerű is, az aláfölérendeltségi viszonyok kényes mivoltáról, nem annyira a baráti viszonyok ról. Ez az a pont, ahol azt mondom, hogy az indokló részben ezt talán nem ártana helyesbíteni. Ugyanakkor kérném, szóbeli elmondás alapján fogadják el, hogy itt tulajdonképpen az irány leginkább ebben a formában fogalmazódhatott volna meg. Jobbikos képvise lőtársaimnak mondom, talán GaudiNagy Tamástól hangzott el, hogy a szolgálati és államtitkok “továbbkezelésének” is szigorú szabályai vannak, szerintem pont ön az, aki tudja, hogy ott azért még további garanciális elemeket lehetne beépíteni a szolgálati és államtitkok őrzése tekintetében. Azért teljesen nyugodt nem vagyok még a mai napon sem efelől. Nyilvánvalóan a későbbiekben ez is vita tárgyát képezi. Ez az ön felvetése volt. Borkai Zsolt képviselőtársunkat egy komplett alkotmánymódosítással vádolták meg . Ha így lenne, alkotmányozó, nagy hatalmú fejedelmünk lenne Borkai Zsolt, azért ez nincs így. A politikai szál abban a pillanatban ért be szerintem egy alkotmánymódosításba, az érvelések abból az irányból jönnek, amikor elkezdjük firtatni, hogy várhatóan kik nem kerülnének be az őszi önkormányzati választásokon a képviselőtestületekbe, ha ezt elfogadnánk. Ilyen szempontból a legnagyobb tisztelettel, és nem bántásként, csak kerülném az előbb említett LázárSzima Juditkonfliktust, ami a levélből kiviláglot t. Nem gondolom egyébként, hogy ez áll a
