Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1297 érvet sikerült találni, csak nem tudom, miért nem írták le ezt az indokolásban. Erre sem alkalmas. A szolgálati és államtitokra vonatkozó szabályok kőkeményen fennállnak akkor is, ha az a katona, amikor leszerel, elhagyja a laktanya épületét, vagy elhagyja a rendőrség épületét, és onnantól kezdve őt köti fővesztés terhe, illetve a vonatkozó büntetőjogi jogszabályok terhe mellett igenis nem árulhatja azokat a ti tkokat, amelyeket egyébként úgymond megszerzett. Itt csak halkan jegyzem meg vagy teszem fel magunknak, hogy remélem, hogy ez a bizonyos jogalkotási sorozat, amely valóban ebben az alkotmányozási inflációban kezd most már egyre inkább túldagadni, remélem, hogy nem fogunk szembetalálkozni nemsokára a lex Lázár törvénykoncepcióval, amely a választások véghajrájában keringett a különböző honlapokon. Nyugtassanak meg, kormánypárti képviselőtársaim, hogy nem fogunk egy olyan Btk.módosítással találkozni jövő hét pénteken, mondjuk, vagy e hét pénteken, amely szerint a harcászati ismeretek birtoklása is vétséget fog jelenteni. És akkor nem tudom, mi lesz szegény Zakó László képviselőtársammal meg velem mint volt katonával, meg sok más katonával, akik nagyon jól tud juk, hogy milyen harcászati eljárásokban kell az ellenséget megsemmisíteni, mert erre képeztek ki minket, csak éppenséggel ez már egy vétséget fog megvalósítani ezek szerint. Tehát meg kell állni ezen az úton, és ez valóban egy totális tévút. Egyébként a R ekvényiügyből, amit Schiffer András képviselőtársam hivatkozott, abszolút mértékben levezethető, hogy ez a fajta nyomós társadalmi szükséglet a kilencvenes évek közepén a meg nem tisztított rendőrség, pártállami befolyású rendőrség tekintetében igenis ind okolt volt. Azért mondjuk el, hogy például a honvédség tekintetében 1960ban tulajdonképpen az MSZMP Politikai Bizottságának irányítása alá helyezték gyakorlatilag az akkori Néphadsereg irányítását, tehát valóban teljes mértékben kézi vezérléssel működött mind a honvédség, mind pedig a rendőrség. Táblacsere történt, hogy idézzem Lázár Jánost. Persze hozzá kellene tenni, hogy vajon ez miért történt így, miért fuserálódott el ez a rendszerváltás, az elvtársak miért maradtak a helyükön, és miért történhetett m eg az, hogy gazdasági befolyási övezetekbe tudtak kerülni, utána lényegében a multinacionális tőkével összejátszva lényegében az állam vagyonát jelentős mértékben elvonták, és utána reprodukálva magukat már politikai erőként tudtak megint ránk köszönni- mi nt egy idézőjelesen szebb jövő. Ez valóban egy nagyon gyászos dolog, de ez a jelenlegi alkotmánymódosítás teljesen alkalmatlan arra a célra, amire szánják. Csupán annak tökéletes demonstrációja, hogy lényegében le akar számolni, és sajnos mondjuk ki: ez eg y leszámolási kísérlet az egyik legkiválóbb magyar rendőr szakszervezettel, a Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezettel. Én ezt gyakorlatilag ennek tekintem, de nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel, hanem Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőr Szaksze rvezet főtitkára, sokat támadott főtitkára is ezen a véleményen van, és én most engedelmükkel röviden idéznék néhány fontos gondolatot a tőle hozzám intézett levélből, amelyből, azt gondolom, egyértelműen levezethető, hogy itt miről van szó. Nemrégiben egy újsághír volt, hogy rendőr szakszervezetek képviselői találkoztak nemrégiben, köztük van egy RKDSZ nevű szakszervezet, amely nem kizárható módon, akkor inkább így adom tovább az információt, Lázár János személyes ügyeként jött létre azzal a nem titkolt cé llal, hogy a veszélyesen dagadozó és veszélyesen népszerű Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet befolyását megpróbálja visszaszorítani. Ezen a júniusi egyeztetésen nem kevesebbet kezdeményezett az RKDSZ képviselője, mint hogy a TMRSZt zárják ki ebből az egész egyeztetési folyamatból, merthogy elviselhetetlen módon járnak el, és különben is eljárások tömegei folynak Szima Judit ellen. (18.00) Csak azért halkan hadd kérdezzem már meg, nem is halkan, inkább erőteljesebben: koncepciós eljárásokat indítottak S zima Judittal szemben azért, mert ő bírálta a politikai befolyásoltság alatt eljáró rendőri vezetők bűneit, és napirendre hozta ezeket folyamatosan, és ezért ítélték el első fokon, lefokozták, 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, nem utolsósorban engem mint védőjét a legutóbbi
