Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1290 Erre vonatkozóan csatlakozom ahhoz - azt hiszem, Bal la Gergő képviselőtársam hívta fel a figyelmet rá , hogy az alkotmány jelenleg is a 40/B. § (4) bekezdésében ezt már tartalmazza, és önmagában ez elegendő. Schiffer frakcióvezető úr is kifejtette itt a hozzászólásában azt, hogy nem azt kellene néznünk, há ny évig kellene ezt a bizonyos védelmet, vagyis az alkotmányos jogok alapvető megvonását biztosítani bizonyos állampolgárokkal szemben, hanem arról lehet tárgyalni, hogy valóban, addig, amíg aktív, hivatásos állományban vannak a tisztek, akkor végezhetneke politikai tevékenységet vagy nem végezhetnek, tehát ez valóban jogos, azonban az már nem, hogy utána mennyi ideig történik ez. Ha már itt tartunk, hogy mennyi ideig, majdnem mindenki szóba hozta ezt a három évet, öt évet. Megmondom őszintén, engem is meg döbbenéssel töltött el, amikor az alkotmányügyi bizottsági ülésen éppen Lamperth Mónika képviselőtársam hívta fel az előterjesztő figyelmét arra, hogy tudomása szerint van olyan fideszes, aki ebbe beleesik, így már nem fog tudni indulni a választásokon, és akkor, utána került sor arra, hogy akkor lehet, hogy beadunk egy módosító javaslatot. Tényleg döbbenetes, amikor azt látjuk, hogy egyik nap öt év, mert addig tartja szükségesnek az előterjesztő, a következő nap már csak három év, és tényleg, valóban semmi vel nincs megindokolva, hogy miért. Ha ilyen alapon nézzük, akkor talán azt is mérlegelhetnénk, hogy akkor a nulla év lesz a jó megoldás, mert ha egy nap alatt már két évet csökkent ez a kihordási idő, akkor három nap alatt, a negyedik napon ez már a nullá ra is lecsökkenhet, mivel valóban semmi indokát nem adta az előterjesztő annak, hogy miért kell leszállítani. Sajnos nekem is az a benyomásom, hogy ebben az esetben kizárólagosan az egyéni érdek szolgálja az alkotmánymódosítást, nem pedig a közös társadalm i érdek. (17.30) De ha már a közös társadalmi érdeknél járunk, akkor szintén elgondolkodtató, hogy valóban kiknek az érdeke ez az alkotmánymódosítás. Illetve én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy megkérdeztéke azokat, akiket személyében érint ez a változás , meg letteke kérdezve a rendőrtisztek, meg letteke kérdezve katonatisztek, a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjei arra vonatkozóan, hogy nekik mi a véleményük arról, hogy megvonják tőlük azt a jogot, a passzív választójogot három évig vagy adott esetben öt évig az előző tervezet szerint. Azt gondolom, illetve az előterjesztésből egyértelműen az látszik, hogy nem lettek megkérdezve erről azok, akiket leginkább érint, és azért egy elég széles réteg mindazok a rendőrök és katonák, akik hivatásos állomány tag jai, és a nemzetbiztonságiak is egy elég széles réteg. Még egy nagyon fontos dolog, végigolvasom az indokolást, itt mindenki szemezgetett belőle. De az indokolásban szerepelt az is - és pontosan idézem , hogy az államhatalmi ágak elválasztásá nak biztosítása érdekében születik meg ez a törvény, ez az alkotmánymódosítás. Én is elgondolkodtam azon, hogy ha ilyen módon akarjuk elválasztani a hatalmi ágakat, akkor bizony a következő lépés az lesz, hogy a bírák sem indulhatnak majd bizonyos évekig a választásokon, aztán majd a végrehajtói hatalom, akik minisztériumokban dolgoztak, mert azok is tudnak hatni valahol a politikára, akik köztisztviselők voltak, és ezt a kört szélesíthetjük nagyon széles rétegre. Hiszen ha az államhatalmi ágakat ilyen módo n próbáljuk meg szétválasztani, akkor nagyonnagyon nagy zsákutcába fogunk kerülni, vagy pedig olyan szélesre nyitjuk, hogy gyakorlatilag kirekeszthetünk - és itt hallottunk egy szót, pontosan a “kirekesztés” szót hallottuk, ami talán nekem is eszembe juto tt rögtön az első olvasatra, hogy bizony itt egy alkotmányos alapjogból rekesztjük ki a társadalomnak egy részét. Ráadásul úgy, hogy ő már nem tölti be a hivatásos állomány tagjaként azt a funkciót, amit eddig betöltött, hanem utána is három évig tulajdonk éppen ki van rekesztve a politikai közélet egy bizonyos részéből. Bizony ugyanígy egyetértettem Szilágyi György képviselőtársammal, aki ezt még sokkal súlyosabban fogalmazta meg, némi iróniát belevive abba, hogy kvázi ez bizony azt is jelenti, hogy a közüg yek gyakorlásának az egyik részétől ezek az emberek el vannak tiltva. A társadalom
