Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1281 Erről lehet beszélni. De azt nem lehet csinálni, hogy folyamatos bizonytalanságban tartják az országot, az egész jogrendszert. S még valami: önökkel szemben én azt vallom, hogy az, ami láthatatlan alkotmányként elsősorban az Alkotmánybíróság jogfejlesztő munkája folytán kiépült Magyarországon 1 990 után, az igenis érték. Alkotmányosságról akkor lehet beszélni, ha az alkotmány különböző rendelkezései mögött kialakul egy stabil joggyakorlat, egy stabil jogi kultúra. Ez nem történik meg akkor, ha folyamatosan bizonytalanok vagyunk az alkotmányos ren delkezéseket illetően, ha az alkotmányt körülbelül úgy módosítgatják, mint ahogy - szintén nem helyesen - a csődtörvénnyel vagy a polgári perrendtartással szokták tenni ebben az Országgyűlésben. Egyszerűen arról van szó, hogy az alkotmány akkor stabil, és Magyarországon akkor van alkotmányos rend, ha a különböző alkotmányos szakaszok logikus rendben egymásra épülnek. Ez ellen hat az ilyen típusú aktuálpolitikai célzatú alkotmányozás. S még egy dolog, ami szintén az eljárással kapcsolatos; ellenzéki képvisel őtársaim már szóvá tették, de én sem tudom megállni: az, amit itt az öt év, három év dolgában műveltek, egyfelől groteszk, de én azt mondom, hogy szégyenletes. Szégyelljék magukat! Ilyet nem lehet csinálni egy demokratikus ország országgyűlésében. Önmagába n is az ötéves moratórium mögött valós fajsúlyos indok ebben a laza féloldalas indokolásban nem olvasható. Ha egy alkotmányozási folyamatot, ha egy mégoly kicsi alkotmánynovellát komolyan vesznek, akkor azt, hogy öt évről három évre vetnek vissza valamit a z alkotmánymódosító javaslat szövegében, tessék külön megindokolni. Tessék megindokolni alkotmányos érvekkel, hogy miért nem öt év a három év! De hát pontosan tudjuk, hogy miről van szó. Arról van szó, amit képviselőtársaim az imént már elmondtak, hogy önö k nem néztek szét a nemzeti együttműködés keretén belül a saját házuk táján. Az a szomorú hírem, hogy ebben az értelemben - hasonlóan ahhoz, ahogy tegnap napirend előtt elmondtam - önök folytatói a GyurcsányKókakormány jogalkotási programjának. (16.50) A rról van szó, hogy az elmúlt 68 évben volt szokás az, hogy a kormányzó oldal a saját képviselőtársai promt üzleti, egzisztenciális érdekeihez próbált különböző jogalkotási lépéseket hozzávarrni. Most ez a dolog már alkotmányos szintre emelődik, hiszen nek ik szerencsére nem volt kétharmados többségük, önöknek az ország szerencsétlenségére van. Most már az történik, hogy az alkotmányba nyúlnak bele aszerint, hogy egyegy képviselőtársuk egzisztenciális érdekét mi szolgálja. Ilyet nem lehet tenni! Kocsis képv iselő úr, vane bármilyen jól argumentált indokolás amögött, hogy miért nem 5 év a 3 év? Én ilyet nem láttam. Az van, amit Lamperth Mónika az imént felolvasott. Szó szerint ugyanazt a mondatot tették bele, meg sem kísérelték indokolni. Ez nem az első eset. Amikor azt a bizonyos maradék négyötödös szabályt kivették az alkotmányból néhány héttel ezelőtt, akkor még fukarabbul jártak el, mert akkor azt egyáltalán nem indokolták meg. Egy betű indokolás nem volt, Salamon László itt indokolt. Ami a törvényjavaslat tárgyát illeti, odáig egyetértünk, hogy adott esetben igenis elvárható, sőt valóban van számos európai gyakorlat arra, hogy a hivatásos állomány politikai aktivitását teljes egészében ki kell zárni. Van erre példa, és egy liberális jogállamban lehet jól é rvelni amellett, hogy a hivatásos jogviszonyban állók politikai aktivitását miért kell korlátozni. Nem szeretném ezeket újra elsorolni, ezeket részben ön, részben Lázár frakcióvezető úr elmondták, azonkívül vannak strasbourgi döntések, ahol valóban érvelne k amellett, hogy egy liberális jogállammal az fér össze, hogyha a fegyveres testületek politikai semlegességéhez valóban nem fér kétség, ha valaki az egyenruha tekintélyével nem avatkozik bele a különböző közéleti viszonyokba és a többi. Azt látom, hogy it t két jogelv kollíziója van: egyrészt egy alapvető liberális jogállami elv a fegyveres testületek politikai semlegessége, és a politikai közélet megóvása attól - bár erre, azt gondolom, Magyarország esetében talán kicsit humoros hivatkozni, de mondjuk, Gör ögország
