Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY (Fidesz):
1273 Itt pusztán a mikéntjéről volt vita. Mi továbbra is fenntartjuk azt a javaslatot, amely frakcióvezető úr számára is számos megkeresésben megfogalmazódott, hogy az öt év konszenzust igényel. Ekképpen három évben döntött tegnap a frakcióül és, ezt a javaslatunkat fenntartjuk, az irányától pedig eltántorodni semmiképpen sem szeretnénk az előbb elhangzottak és a most elhangzottak miatt. Ennek szellemében kérném, hogy egy tartalmas vita után a módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszö nöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) (16.10) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre Szilágyi György képviselő urat illeti a szó, Jobbik. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elég furcsának tartom a törvényjavaslatnak azon rendelkezését, hogy a leszerelés után három évig megbüntessük azokat az embereket, akik mondjuk, becsülettel szolgáltak, hiszen ez úgy néz ki, mintha - ugye, köztörvényes bűnözőknél szokták alkalmazni a közügyektől való eltiltást. Egy közügyektől való eltiltást adunk olyan embereknek, akik mondjuk, becsülettel szolgáltak bármilyen testületben, és azt mondjuk, hogy akkor innentől kezdve ti három évig nem végezhettek semmi olyan tevékenységet, ami a közügyeket… (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Miniszter lehet!) És ha már itt tartunk, akkor ennyi erővel menjünk tovább, határozzuk meg azt is, hogy mondjuk, ezeknek az embereknek a családtagjai sem politizálhatnak, hiszen ha találkoznak a munkatársakkal, akkor befolyásolhatják őket, és akk or megtilthatnánk még ennek a törvénynek a keretein belül azt is, hogy a kollégák, tehát akár a katonaság, akár a rendőrség berkein belül ne hívhassák meg egymást, mondjuk, egy családi partira, hiszen ott érintkezhetnek azzal a családtaggal, aki mondjuk, i ndult képviselőként. Tehát én nagyonnagyon rossz tendenciának tartom, hogy ez benne legyen a törvényben, hiszen ez egy büntetés, még egyszer hangsúlyozom, a közügyektől való eltiltás intézményét akarják önök szinte alkalmazni olyan emberekre, akik ezt nem érdemlik meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, Fidesz. GULYÁS GERGELY (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi képviselő úr egy túlzással kezdte, hogy aztán további túlzásokba essen, ez pedig a közügyektől eltiltásnak a kategóriája volt. A közügyektől eltiltás valamennyi közügytől való eltiltást jelent, tehát nem vehet részt választáson, nem kezdeményezhet, mondjuk, népszavazást. Itt ebben az esetben kizárólag a választójog egyik oldalának a korlátozásáról van csak szó, méghozzá a passzív oldalának korlátozásáról van szó. És azért azt érvként mégiscsak érdemes lenne figyelembe venni, amit az e lőterjesztők elég részletesen elmondtak, hogy gondoljunk abba bele, hogy az a rendőri vezető, aki már politikai pályára készül, és legfeljebb a jelenlegi törvényi szabályozás annyit kíván meg, hogy a jelöltsége alatt ezt a tevékenységet függessze fel, az u tána milyen mértékben fog pártatlanul eljárni, akár ha nem választják meg, abban az esetben is. Tehát úgy gondolom, hogy valamilyen mértékű elkülönítése a politikai pályának, illetve ezeken a területeken a különböző vezetői megbízatásoknak igenis indokolt. Egyébként pedig ezt az egyezmény - Gaudi képviselőtársam hivatkozott rá - 11. cikke is megengedi közbiztonságra, nemzetbiztonságra vonatkozó területeken. Kétségkívül, azon lehet vitatkozni, hogy hol van az arányosság és szükségesség határa, de azt mondani , hogy ez a
