Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BORBÉLY LÉNÁRD, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója:
1270 DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. A Jobbikfrakció képviseletében mondtam el a véleményemet a mai, valóban eléggé furcsa bizottsági ülésen, am ely tulajdonképpen a tegnapi bizottsági ülés egy megismételt változata volt, csak most már öt év helyett hároméves változattal kellett megvizsgálnunk az előterjesztést. Nem találtuk általános vitára alkalmasnak, és kifejezetten nemzetközi egyezményekbe ütk özőnek találjuk ezt az előterjesztést, tekintettel arra, hogy ez a hároméves tilalom, tehát az aktív rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági tevékenység utáni teljes körű eltiltás a politika minden területétől, helyesebben: leszűkítve a képviselői te vékenységre - kisebbségi önkormányzat, országgyűlési választások, európai parlamenti választások, helyi önkormányzati választások , tehát gyakorlatilag olyan körből rekesztik ki, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, az európai emberi jogi konve nció 11. cikke szerinti előírásba, egyidejűleg a 10. cikkbe is, amely a véleménynyilvánítás szabadságáról szól, illetve az emberi jogi konvenció később született, a szabad választások garantálására vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvébe ütközik, egyébként ped ig nem is alkalmas arra, hogy megvédje az általunk helyeselt célt. Azt a célt mindenképpen helyesnek tartjuk, a jelenleg hatályos alkotmány is tökéletesen biztosítja a rendvédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági szervek mentességét, legalábbis a jogszabály e rejénél fogva jelenleg is biztosítja a mentességet. Nem a jogszabály betűjével volt a baj, hanem azzal, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben, hogyan használták kézi vezérléssel a rendőrséget, mondjuk, a honvédséget szerencsére nem, ez megtörténhetett voln a, de szerencsére nem, viszont azért az ügyészségek területén és a bíróságok területén is észleltünk olyan jelenségeket, amikor bizony jele volt a politikai beavatkozásnak, tehát a strasbourgi emberi jogi teszt törvényes, szükséges, arányose. Ugye, a törv ényes és szükséges - azt gondolom, beleférhet a szükségességbe az úgymond politikamentes rendőrség, honvédelem, nemzetbiztonság működtetése, de semmiképpen nem arányos, és nem is védi, alkalmatlan az eszköz. Mert mi lesz négy év után azzal a kedves bajtárs sal? Akkor megszűnik a bajtársi kapcsolat? Négy év után már nem fognak köszönni egymásnak? Nem fognak titkokat kiszedegetni a nemzetbiztonsági szolgálattól? Tehát nem alkalmas az eszköz, majd én is a vitában fogom részletesebben kifejteni az érveinket. Kö szönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) (Szilágyi Péter elfoglalja a jegyzői széket.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Borbély Lénárdnak, a honvédelmi bizottság előadójának. Öné a szó. BORBÉLY LÉNÁRD , a honvédelmi és rendészeti bizotts ág előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság a tegnapi napon, illetve a mai napon tárgyalta ezt az előterjesztést, tegnap a 649., ma a 676. számon. Volt egy kis számmisztika ebben a történ etben, de hála istennek, a honvédelmi és rendészeti bizottság üléséből az derült ki, hogy ez azért igazából nem lényeges, mert az alapértékkel, az alapelvvel mindenki, minden párt képviselője egyetért. (16.00) Ezzel így volt a Magyar Szocialista Párt, ille tve a Jobbik képviselői is az alapelvvel egyetértettek: azzal az alapelvvel, hogy a hivatásos állomány tagjait a legtávolabb kell tartani lehetőség szerint a politikától. Elhangzott az is, amiben szintén - úgy gondolom - a többségi álláspont egyértelmű, de talán más pártoknál is társra találtunk ebben a megközelítésben, hogy ez egy olyan kívánalom, amely húszéves adóssága a magyar társadalomnak, amelyet végre most módunkban áll teljesíteni. Azzal is egyetértettünk, illetve a többségi vélemény azon az állásp onton van, hogy egy politikusi pályafutás -
