Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZILI KATALIN (MSZP):
1242 ellenük, mint amit egyes szélsőséges pártok szoktak a bevándorlók ellen használni NyugatEurópában. Ha valami gyalázatosan, a szó legrosszabb értelmében magyar sajátosság, akkor ez az volt. Ilyen a világon még nem volt, hogy egy kormány a saját nemzetrésze ellen kampányolva arra buzdított 10 millió magyart, hogy tagadjanak ki 3,5 milliót. Ez iszonyatosan nagy seb volt a magyar nemzet testén és lelkén, ezt a sebet próbáljuk most orvos olni. Ne tegyék komolytalanná ilyen mesterséges szembeállításokkal! Köszönöm. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percre GaudiNagy Tamás képviselő urat illeti a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Teljesen egyértelmű itt a helyzet. Azt gondolom, a Magyar Szocialista Pártnak meg kell szabadulnia a gyurcsányi örökségtől - fogalmazzunk így - vagy a gyurcsányi ökörségtől. (Derültsé g, taps a Jobbik soraiban.) Így is lehet mondani akár. Ehhez sok sikert kívánok Szili Katalinnak és munkatársainak, nagyon bízom benne, hogy sikerül nekik, és biztatom is Szili Katalint, hogy szóljon hozzá, ugyanis azért nem felejtem el, hogy amikor ország os választási bizottsági tagként letettem az esküt a népszavazási kampányban a Magyarok Világszövetsége delegáltjaként, ő bizony megszorította a kezem, és azt mondta, hogy sok sikert. Tehát ez biztatást ad. Másrészről viszont azt kell elmondani Kolber Istv ánnak, esetleg Lamperth Mónikának és a többieknek, hogy egy mesterséges falat kell lebontani a fejekben. A magyarság egy és oszthatatlan. Nincs csonka ország, nincs határon túl, nincs külhoni - nyilván használunk ilyen retorikai és terminológiai fogalmakat , egy és oszthatatlan magyarság van. És itt most azt a szakadékot kell betömni, és azt a lelki hidat kell megteremteni, ami a székely magyarok és az itteni magyarok, a felvidékiek, a délvidékiek, a Kárpátaljaiak között még nem jött létre, mert az utódál lamok szorongatásában vonaglanak. Megvonják tőlük az önrendelkezési jogot, az anyanyelvhasználat miatt vegzálják őket, és igenis, az itteni fiatalok példát vehetnek az ottani, elcsatolt területeken élő magyar fiatalok bátorságáról, hazaszeretetéről, istenf élelméről. Úgyhogy ebben a szellemben kell ehhez az egész problémához viszonyulni, és aki ezt a szellemiséget nem teszi magáévá, az részt vehet ugyan a vitában, de számítson arra, hogy ezért nem fog dicséretet kapni e Ház falai között, legalábbis a Jobbikfrakció részéről nem, de úgy gondolom, a kormánytöbbség is hasonló állásponton van. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre szót kért Szili Katalin képviselő asszony, MSZP. DR. SZIL I KATALIN (MSZP) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár rendes hozzászólásra jelentkeztem, de többrendbelileg felmerült itt a nevem, és remélem, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat önmagáról szól, és nem az én szerepemről, illet őleg arról, ami itt legalábbis a vitában felmerült. Szeretném emlékeztetni önöket egy dologra. Büszke voltam arra, hogy 2006ban, amikor a választási kampányunk volt, és 2010ben is a nemzetpolitika kérdéseit ki tudtuk vonni abból a politikai mezőből, ahol ez egyáltalán vitatéma lehetett. Ez köszönhető volt annak, hogy létrehoztuk a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumát, amely képviselők fóruma konszenzussal alkotott 12 olyan stratégiát, amiről ma azt mondhatjuk, hogy ez tulajdonképpen egyfajta nemzetpo litikai stratégia, amiben szó van fejlesztéspolitikáról, gazdaságról, fenntartható fejlődésről, oktatásról, kultúráról és szórványstratégiáról. Nekünk ezt meg kellett tennünk, mert a XXI. század elejére a magyarság abba a helyzetbe került, hogy egy része, egy nagy része már az európai integráció
