Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1239 f élrebeszélés. Ez nem igaz, ez hazugság! Politikai kérdéssé válik egy kérdés, ha a parlament tárgyal róla. De ez nem bűn. A problémám az, hogy akkor nem kell ezt tagadni. Ez egy politikai kérdés is, és tagadhatatlan, hogy a parlamenti patkó különböző oldala in másképpen látjuk ezeket a kérdéseket. De könyörgöm, könyörgünk, próbáljunk meg valahogy előremenni, előrehaladni! Azért több olyan közös dolog van, amivel ki tudnánk ezt egészíteni, gazdagabbá és jobbá tudnánk tenni. Mert például egy jobbikos képviselőt ársam azt mondta, ő úgy gondolja, hogy a médiának óriási jelentősége van ebben. Ezzel magam is egyetértek. A mai korban egyetlen osztálykirándulás a határon túlra nyilvánvalóan nem teszi helyre lelkünkben a magyarságtudatot, egy fiatal gyerek tudását nem j elenti teljes egészében. Ezernyi más dolog, az iskolai nevelés, a család, a társadalmi viszonyulás, a média tekintetében soksok mindenről eshetne szó, ha ezt a kérdést nem csupán egy egyszeri alkalommal megtartott iskolai osztálykirándulásra szűkítenénk l e. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Mielőtt megadom két percre a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak, szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat a konkrét előterjesztésre. Köszönöm szépen. Lamperth Mónika képviselő asszony köve tkezik két percben. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mi az, amit mi szeretnénk elérni módosításként? Itt sok szép példa hangzott el, most ezt én is egy példával szeretném megvilágítani. Amikor az én gyerekeim ki csik voltak - 56 éves lehetett a fiam és tizenegynéhány éves a lányom , akkor minden évben Magyarország egy különböző helyére mentünk nyaralni, mert azt szerettem volna, hogy ne csak - mint a korosztályából mindenki - a televízióból ismerjen meg amerika i meg a világ különböző részein lévő városokat, hanem ismerje meg közvetlenül a saját hazáját. Az egyik évben Egerben nyaraltunk, és ott jártuk körbe a környéket, azután Debrecenben, azután Gyulán, azután voltunk NyugatMagyarországon, és voltunk persze Sz abadkán is, ahol rokonaink élnek és voltunk a Felvidéken, és voltunk Erdélyben és voltunk nagyon sokféle olyan helyen, ami - azt gondolom - gazdagította a gyerekeket. (Révész Máriusz visszatér az ülésterembe.) Azt szeretném, ha valamennyiünk gyerekei... - hiszen mi itt, akik országgyűlési képviselők vagyunk, felelősek vagyunk Magyarországon élő valamennyi gyerekért és nemcsak azokért, hanem akiért felelősséget érzünk a magyarságunk miatt. Ha akarjuk azt segíteni, ami ennek az előterjesztésnek a célkitűzése, hogy a gyerekek legalább egyszer valamilyen élményt szerezzenek a határon túl magyarlakta térségben, személyes élményt - mert én is azt tartom, hogy a személyes élmény fontos , akkor nem jó, ha a másik oldalról vitapartnereink megkérdőjelezik azt a jó sz ándékot, hogy mi ezt szeretnénk kiterjeszteni. Én nem mások nevében akarok beszélni, hogy mi hangzott el a bizottsági ülésen, kedves Révész képviselő úr, csak a saját magam nevében: én azt szeretném, ha ez az élmény nemcsak a határon túli térségre, hanem a határon belül is minden gyereknek valamilyen módon segítvetámogatva megjárna. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, Jobbik. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Egy nemzetstratégiai, nemzetpolitikai kérdésről van szó. Egy olyan nemzetpolitikai építmény építése a feladatunk, mindannyiunknak, magyar képviselőknek, hogy a nemzeti összetartozás ügyét előremozdítsuk , és a nemzet határokon átívelő vagy nem átívelő, de újraegyesítésén dolgozzunk. Aki úgy gondolja, hogy ebben a munkában nem kíván részt venni, az fogja a csomagját és menjen haza, aki pedig részt kíván venni, az konstruktív javaslatokkal járuljon hozzá ah hoz, hogy az 1920ban elkövetett trianoni
