Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1234 amit ők idetettek az O rszággyűlés asztalára, az nem is szeretheti igazán a hazáját, nem is érezheti igazán fontosnak ezt a nemzeti ügyet. Én azt gondolom, hogy attól az előterjesztéstől bizonyos tekintetben lehet és érdemes eltérni, és az, hogyha a Magyar Szocialista Párt képvi selői jobbító szándékú módosító javaslatokat tesznek, nem azt jelenti egyébként, hogy azt a célt, amit önök kitűztek, azt megkérdőjeleznénk. De én azért adtam be módosító indítványt - és majd fogok erről a részletes vitában beszélni , mert azt gondolom, h ogy ugyanolyan fontos, hogy a magyar gyerekek a határon túli magyarokkal való találkozás mellett megismerjék a mostani határainkon belüli szép, értékes dolgokat, történelmi helyeket, és nem szabad a kettőt egymás ellen fordítani. Egyetértek Földi úr (Az el nök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) eredeti mondanivalójával vagy szándékával. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Szerintem ezen előterjesztésen belül meg lehet mind a két célt valósítani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kettő percre Kucsák László képviselő urat illeti a szó, Fidesz. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót és a lehetőséget. Akkor kapcsolódva az előttem felszólaló Lamperth Mónika felvetéseihez , illetve némiképp erre reflektálva, olyan szempontot ajánlok a figyelmébe, képviselő asszony, önnek is meg a padtársainak, ami nem a megosztásról szólna. Hadd olvassak fel egy idézetet, ez szerintem pontos lesz egyébként: “Abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik évben, vagyis esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, székelyeket, az én életemben még külön is igen nagy fordulat állott bé. Akkor is Ábelnek hívtak engem, s ott laktunk Csíkcsicsóban, abban a nagy káposztatermelő faluban, a felcs íki járásban, éppen az Olt vize mellett.” Nyilván kitalálhatta, hogy Tamási Áron művéből való a részlet. Akkor indítsunk innen, hiszen maga a dátumhivatkozás is apropója lehet ennek az egész dolognak, és azért is hoztam ide, mert Tamási egyike talán azokna k a szerzőinknek, aki a magyar nyelvet rendkívül színesen, szépen használta, Ábel meg fantasztikusan fogalmaz a regényben. Az Olt vizéről esett szó, és az államtitkár asszony is használt már Adyidézetet, tudjuk, hogy Dunának, Oltnak egy a hangja, és azt i s tudjuk, hogy a megélt élmény ott lenni mondjuk, Huszton, Déván, Krasznahorka büszke váránál, amihez nem irodalmi, hanem népdalkincsből származó emlék kapcsolható, ezek olyan élmények lehetnek egyegy diákközösségnek, amelyek nem pótolhatóak semmivel. Teh át én azt gondolom, hogy akkor nézzük ebből a megközelítésből. Tudjuk Radnótitól is, hogy “ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”. Ne legyen hát az! Adjuk meg a lehetőséget, hogy ezekre a településekre, amelyekhez megannyi emlék, élmény köthető, fűzhet ő, ott tudjanak lenni a magyar diákközösségek (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , és egyegy osztálykirándulás keretében, jól összeállított programok keretében (Az elnök ismét csenget.) kerülhessenek közelebb a magyar törté nelem, a magyar irodalomtörténet, a magyar zenetörténet emlékeihez. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
