Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MILE LAJOS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1229 támogatandó az a szándék, ami a nemzettudat újraépítését, az összetartozás érzé sének erősítését akarja szolgálni. Ha zavartalanul, szervesen továbbfejlődik az a sokféle jó szándékból, spontán magánemberi érdeklődésből, civil szervezetek, települések, pártok kezdeményezéséből született folyamat a kapcsolataink erősítésére, amely a pol itikai rendszerváltás idején, a '80as, '90es évtized fordulóján olyan biztató lendülettel megindult, ma, húsz évvel később talán fölösleges lenne erről országgyűlési határozatot hozni. A magyarországi politikai közösségben a határokon túli magyarsághoz v aló viszonyról sem alakult ki nemzeti konszenzus. (13.00) A személyiség kialakulásának egyik meghatározó összetevője a közösségi élmény, a hovatartozás élményének, tudatának kiépülése, átélése, befogadása. Az egészséges, tehát a beteges kishitűségektől, id entitásbizonytalanságtól és a nacionalista túlzásoktól egyaránt mentes nemzeti tudat, nemzeti érzés kialakítása, megőrzése, megújítása az újabb és újabb nemzedékekben ugyanúgy feladata az oktatásinevelési rendszernek, mint sok más tudattartalomé és érzelm i viszonyé. Az egyén és a közösség, a nemzet szempontjából is meghatározó dologról beszélünk tehát. Épp ezért nagyon kell vigyázni arra, hogy az iskolai események ne váljanak külsődleges kényszerré, merő formalitássá, hiszen a központilag előírt rendezvény ek mindig magukban hordozzák az eltávolodás, a hárítás, esetleg a szembenállás veszélyét, különösen nálunk, amikor még sokunkban eleven él az ismétlődő április 4ék, március 21ék taszító emléke, a nov. 7éről nem is beszélve. És itt óvnék a jozefinizmustó l, az aufklérista hevülettől és a népnevelő túlbuzgóságtól is. Különös körültekintést, kreativitást, innovációs képességet igényel az esemény megszervezése, lebonyolítása a pedagógusoktól, de a családoktól, a felnőtttársadalom egészétől is. A következő fo ntos elem annak előírása, hogy minden magyar gyermek iskolai évei alatt legalább egyszer ellátogathasson a határokon kívül élő magyarokhoz. Valóban, a megismerés az átélés egyik leghatásosabb közege, lehetősége, ha a fiatalok a személyes kapcsolatokon, a k örnyezet, az élethelyzetek feltérképezésén keresztül jutnak fontos tapasztalatokhoz, az együttlét, a közös élmények hatására alakulnak ki a kötődések, formálódik világlátásuk. A látogatások, közös akciók szervezésénél fokozottan figyelni kell a gyerekek, a z iskolai közösségek önálló kezdeményezéseire, saját elképzeléseire. Nem torzítja az előterjesztés eredeti szándékát, ha a kirándulások alkalmával a gyerekek ismeretekhez juthatnak az adott külhoni magyarokat helyben környező tágabb világ sajátosságairól, a művészeti, kulturális, életmódbeli értékek jelenlétéről, az együttélés viszonyrendszerének jellegzetességeiről. Világképük alakításában nagy a felelősségünk, hogy óvjuk őket az egyoldalúságoktól, az érzelmiindulati megközelítésektől, az előítéletektől. Ehhez nyújthat nagy segítséget, ha szélesítjük a szellemi horizontot, a kitekintés lehetőségeit bővítjük. Ennél a pontnál javasoljuk a viszonosság elvének követését is, nevezetesen nagy szükség lenne arra, hogy a határainkon kívül élő gyerekek szervezetten vehessenek részt hazai oktatásban, nyári táborozásokban, képzésekben, különösen igaz ez a nehezebb sorban élő magyar gyerekekre. Valóban használható, konkrét ösztöndíjakra, igazi támogatásra van tehát szükség. A magyarság háza intézmény létrehozása szinté n támogatható elképzelés. Itt azért pontosan tisztázni kell, hogy mennyiben lenne múzeum az adott intézmény, és hogy milyen is lesz a viszonya más múzeumokkal, jelesül a Néprajzi Múzeummal, a Nemzeti Múzeummal, hiszen tudomásom szerint a Nemzeti Múzeumnak jelenleg is van a határokon túli magyar hagyományokat, értékeket bemutató része, kiállítása. Igen, szervezési, módszertani feladatai is lesznek az indoklás alapján a magyarság házának, sok múlik feladatkörének precíz leírásán. Az LMP javasolja, hogy a láto gatók azt is megismerhessék, a környező népek kultúrája hogyan jelenik meg egyegy határainkon kívül élő magyar közösség szellemi életében, a tárgyi világ kialakításában, miként látható a kisebbségi magyarság kultúraközvetítő szerepe, milyen kölcsönösségi viszonyok jelennek meg a sajátos léthelyzetből fakadóan. Itt annak bemutatása sem
