Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - VARGA LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1216 kidobott pénz, hanem ez egy befektetés a jövőbe, befektetés, aminek hosszabb távon egyébként, biztos vagyok benne, hogy gazdasági eredményei is megmutatkoznak. Ráadásul azt gondolom, hogy az a forrás, amit mi belerakunk enne k a kirándulásnak például a támogatásába, ez egyébként jelentős részben segíteni fogja a külhoni magyarokat is. Hiszen oda mennek fiatalok, ott ebédet kell adni, elköltenek valamennyi pénzt, ha jól érzik magukat, a családjukkal visszamennek, ha kapcsolat a lakul ki, akkor onnan is fognak jönni ide. Ha magyarországi iskolákból mennek oda, akkor valamilyen módon, még akkor is, hogyha első körben a Magyar Országgyűlés nem teremti meg ennek a költségvetési fedezetét, meg fogják oldani, hogy az ottani magyar diák ok is el tudjanak látogatni magyarországi testvérintézményeikbe. Tehát ez mindenképpen egy olyan rendszer, amiben gondolkodunk, ami, azt gondoljuk, hogy jó a magyarországi diákoknak, jó a magyarországi magyaroknak és a külhoni magyaroknak is. Nagyon fontos , hogy nem minden tanár rendelkezik egyébként olyan felkészültséggel, nem minden iskola tudja könnyedén megszervezni ezeket az osztálykirándulásokat. Ezért is gondoljuk azt, hogy nagyon jó lesz, hogyha sikerül a tapasztalatokat összegyűjteni, ezeket a tapa sztalatokat egy közös rendszerben, információs rendszerben elhelyezni, és ezekre a tapasztalatokra támaszkodva látjuk lehetségesnek azt, hogy minden iskolában nekikezdjenek akár ezeknek az ismereteknek a felhasználásával az osztálykirándulások szervezéséne k. Ezért is fontos, hogy ez a magyarság háza megvalósuljon, hiszen ebben az esetben egyrészt jelentős segítséget tud adni ez az intézmény például az iskoláknak. Nagyon szerencsés lenne, ha egy olyan interaktív múzeumot tudnánk nyitni ebben a témában, ami n em a múltba réved, nem búsong, hogy mi is lett volna, ha kilencven évvel ezelőtt, mondjuk, a tárgyaló delegáció másképp dolgozik, hanem ez egy progresszív, jövőbe mutató intézmény kellene hogy legyen; egy olyan intézmény, ahol a fiatalok azt érzik, hogy id e jó elmenni, ide szívesen elmennek, és a tanárok is azt érzik, hogy szívesen szerveznek látogatásokat ebbe az intézménybe. Nagyonnagyon fontosnak érzem, hogy ez így legyen. És mivel már Magyarországon is van múzeum, és hogyha szétnézünk a világban, ilyen típusú intézményeket a világban máshol is látunk, akkor ebben a pillanatban már jelentős módon előreléptünk. A harmadik eleme a határozati javaslatnak, amiről még keveset beszéltem, ez az iskolai emléknap. Az egyik kőbányai iskolaigazgató egyébként azt mo ndta, hogy ő nem szereti ezeket az iskolai emléknapokat, az lenne jó, hogyha ezekre nem is lenne szükség. És valóban azt kell mondjam, hogy bizonyos értelemben igaza van. Jó lenne, ha nem lenne szükség a nemzeti megemlékezés emléknapjára azért, mert a magy ar diákok és a magyar társadalom pontosan tisztában van azzal, hogy mi is történt, milyen számban, hogyan élnek határainkon túl magyarok. Egyszer abból az iskolából, ahol tanítottam, néhány kollégámmal elmentem, és emlékszem, Székelyudvarhelyen szálltunk k i, és a pedagógustársaim egy része elkerekedett szemmel nézte, hogy itt Székelyudvarhelyen mindenki magyarul beszél. És tudták, tudták ezt meg olvasták is, de mégis, mikor ott az utcán elindultak, akkor számukra ez egy döbbenetes élmény volt. Tehát ezért g ondolom, hogy nagyonnagyon fontos lenne az emléknap, a magyarság háza és az osztálykirándulások együttesében, hogy ez azért ne fordulhasson elő. Tehát mindenki, mindenki legyen tisztában azzal, hogy Székelyudvarhelyen, Párkányban és még jó néhány más hatá ron túli magyar városban egyébként az emberek anyanyelvükön, magyarul beszélnek. És hogyha ebben az ügyben tudunk előrelépni, akkor már, azt hiszem, hogy nagyon sokat tettünk. Erről szól a törvényjavaslat, nem arról, hogy bosszantsuk a környező országokat, nem arról szól, hogy bárki ellen bármilyen ármányt elkövessünk. Ez egy teljesen pozitív, jó szándékú javaslat. Nagyon reménykedem abban, hogy a vita végére szocialista képviselőtársaim is be fogják látni azt, hogy ezt a javaslatot nyugodtan lehet támogatn i, semmi szükség arra, hogy frusztrációjukat ebbe az irányba vetítsék ki, mert ez egy pozitív ügy, ami mellé oda lehet állni. Ez egy olyan pozitív ügy, hogy mi nyitottak vagyunk minden jó szándékú módosító javaslatra, jöjjön az LMPtől, a Jobbiktól vagy ak ár a Szocialista Párttól.
