Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZALAY FERENC (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
1159 természetesen annak is, hogy mi az, amit támogatunk ebben a törvényben. Annál is inkább, mert Szalay F erenc képviselőtársam is azzal fejezte be, hogy a törvény alapszellemiségében értsünk egyet. Egyetértünk, kedves képviselőtársam, abban az alapszellemiségben, amely azt célozza meg, hogy kiemelt legyen a magyar sport. Így tehát azokat az észrevételeinket, amelyek netán mégis nem teljes mértékben értenek egyet az előterjesztéssel, törvénytervezettel, annak szellemében fogalmazzuk meg, hogy hogyan tudnánk ezen a törvénytervezeten jobbítani. Ezt a szándékot pedig nem kellene kétségbe vonni egyetlen ellenzéki k épviselőtől sem, mert hiszen, mint ahogy említem, egy nagyon jó szándékú és tényleg egy úttörő törvénytervezetnek tartjuk ebből a szempontból, amelynek számos pontja támogatható, és támogatva is lesz részünkről is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiba n.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Vastaps. Kétperces szót kért Szalay Ferenc képviselő úr, Fidesz. SZALAY FERENC (Fidesz) : A hatástanulmány kapcsán hadd mondjam, Varga képviselő úr: hozzávetőleg olyan 95 milliárd forint a társasági adó, ebből olyan 20 milliá rd forintnyi az állami cégek adóbefizetése, ha jól emlékszem. Ez azt jelenti, hogy olyan 7172 milliárd forintról van most szó. A hatástanulmány ennél tovább nem tud terjedni, maximum az 1 százalékos befizetések kapcsán lehet valamiféle emlékképünk, hogy a z 1 százalék lehetőségével hogy és miképpen él az ország a különféle területeken, az egyházaknál, vagy az oktatásban, egészségügyben, itt, ott, amott. Ezért, nyilván ezt mérte föl a Pénzügyminisztérium, és mi is, hogy ha nagyonnagyon jól szerepel ez az öt sportág, akkor ez az előbb említett 16 és 20 milliárd forint körüli összeg jöhet. Természetesen, és ezt megint megerősítem, ha a tapasztalatok arról szólnak, hogy ez az állami büdzsét nem teheti, nem teszi tönkre, akkor azt gondolom, hogy nyugodtan lehet továbbmenni ebben a kérdésben. A 100 millió forint plafonról: valóban plafon a 100 millió forint, és tényleg meg lehet kérdezni többeket, nem csak Debrecent, hogy hozzávetőleg mennyit keresnek ma a labdarúgók - na de a kézilabdások, esetenként a kosárlabdá sok, vízilabdások. Én azt gondolom, hogy nem baj, ha megadjuk a lehetőséget arra, hogy normálisan és mindenféle bujkálás nélkül lehessen őket fizetni. Ma egy magyar labdarúgócsapat - ugye, ezen sem fogunk sokat vitatkozni - olyan 700 millió és 1 milliárd f orint között kerül, ha az első négybe kell hogy bekerüljön, körülbelül. Ahhoz, hogy nemzetközi szintre kimenjen, és képviselje az országot, körülbelül a duplájára van szükség, és más típusú játékosokra is. Na, erről szól ez a 100 millió forint plafon, és a zt gondolom, hogy ezen persze lehet vitatkozni, de nem fogunk tudni minőséget elérni, ha nem tudunk versenyképessé válni a legálisan kifizetett bérekben, mondjuk, a labdarúgásban. Egyébként nem labdarúgásról szól, hanem a másik öt sportágról is természetes en - másik négy, bocsánat. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kétperces hozzászólásra Vágó Gábor képviselő úr, LMP. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy hozzátegyem én is a vitához a magamét, utá na pedig el szeretnék menni. (Derültség.) Habár jómagam 24 órás kosárlabdaversenyeket szerveztem, és vettem én is részt rajtuk, ott egy kicsit jobb állóképességem volt; akkor lehet, hogy már én is öregszem. Szeretném hozzátenni mint gyakorló sportoló, amat őr sportoló, igazából azt hiányolom a törvényjavaslatból, hogy a szabadidősportnak nem ad túl tág teret. Amíg hatalmas, százmilliós, milliárdos sportcsarnokokat lehet építeni, addig grundokat, streetballpályákat nem igazán lehet ebből építeni. Pedig azokn ak a gyerekeknek, akik a heti öt órán kedvet kaptak a sportoláshoz, nincs
