Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1125 klauzula révén bármikor á tadható egy harmadik, tulajdonképpen ingatlannyerészkedő cég számára a követelés, és onnét kedve a szerencsétlen adós nem a bankkal fog jogviszonyban állni, már hiába megy el a bankfiókhoz, onnét elzavarják azzal, hogy tessék menni az X. Y. kft.hez, ahol majd gyakorlatilag őrzővédő emberek fogják a bejáratnál értesíteni arról, hogy most az ügyvezető úr nincs otthon. Tehát gyakorlatilag egy ilyen kelepcébe csalták az embereket, és igenis a PSZÁFnek nagyon keményen le kellett volna már régesrég csapni eze kre a szerződésekre, és ki kellett volna mondani - de akár ügyészi feladatkör is lehet ez , hogy ezek bizony általános tisztességtelen piaci kikötésnek minősülnek, de uzsorás szerződésnek is minősülnek. Folynak ilyen próbaperek, egyelőre váltakozó sikerre l, de mindenképpen ez lehet az egyik megoldás, hogy ezt egy jogszabályi eszközzel kell szabályozni és szankcionálni. A bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét is törvényi erővel kell kizárni. Itt megint csak - most már egy kicsit szakállasnak tűni k, de megint - a Jobbik programját kell idézzem, ahol szó szerint szerepel ez a javaslat, hogy bizony ezt a lehetőséget ki kell zárni. Ugyanakkor, ami a legfontosabb, és amivel a legtöbb ügyemben én is szembesülök ügyvédként, hogy nincs jelenleg egy adósságkiváltó mentőcsomag rendszer. Ez lenne a legfontosabb. Ezért javasolta a Jobbik a programjában - és ez most is egy jó javaslat , hogy legyen egy olyan, magyar állami részvétellel működő bank, amely az ilyen kegyetlen helyze tbe került devizaadós vagy lakáshiteladós számára biztosítja az adósságkiváltás lehetőségét, tehát kap az államtól egy kedvezményes kamatozású tőkeinjekciót, és ennek révén már nem közvetlenül a hiéna cég felé fog tartozni, hanem az állam felé, az állam pe dig nyilván kötelezettséget vállal arra, hogy nem fogja a feje felől a lakást elvenni, ha megcsúszik a törlesztéssel. Itt lenne egy nagyon jó megoldás a magánszemélyek adósságrendezési eljárása, amely Nyugaton több államban nagyon jól működik, és tulajdonk éppen egyfajta csődvédelmet ad a magánszemélyeknek a hitelintézetekkel szemben. Végül, de nem utolsósorban nekem is támogatnom kell azt, hogy valóban el kell gondolkodni azon, hogy ha már ilyen heves alkotmánymódosítás útjára lépett a kormánytöbbség, akkor nézzük már meg azt, hogy valóban egy nagyon jól megfogalmazott rendelkezéssel igenis a lakhatás jogába valahogy bele kellene foglalni azt, hogy én azt gondolom, hogy nem parttalanul, de kifejezetten a lakáshitel biztosítékául szolgáló lakás ne legyen soha kielégítés alapja. Hiszen lakáshitelt nem a magánszemélyek adnak, hanem hitelintézetek adnak, saját profitszempontjaik maximalizálását szeretnék elvégezni, és egyébként mindig tanulsága ezeknek az árverezéseknek vagy pedig értékesítéseknek, hogy itt nyomo tt áron kelnek ezek a lakások, soha nem piaci áron. Tehát valahol a bank is egyébként végső soron rosszul jár, nem beszélve a magánszemélyről, aki elveszti az egy életen át vagy pedig akár családi örökség révén tulajdonába került ingatlant, és ezzel valóba n az utcára kerülhet. Tehát bizony ezek az eszközrendszerek nagyon keményen rendelkezésre állnak, és úgy gondolom, hogy megkerülhetetlenül feladata a kormánytöbbségnek, hogy az első lépés után tegye meg a többit is ezen javaslatok mentén. Na, mi lenne az a javaslat akkor, aminek a támogatására buzdítanám a kormánytöbbséget? Konkrétan az, hogy igenis azok számára, akik április 15e után, ezen törvény hatálybalépése előtt veszítették el a lakásukat végrehajtás révén, kapjanak egy speciális mentőövet. Gondolok itt egyrészt egy speciális adósságkiváltó csomag, egy kedvezményes állami támogatású adósságkiváltó csomag lehívására, vagy, sőt, emellett kapjanak lehetőséget arra, hogy elhelyezésükről soron kívül, rendkívüli méltányossággal és rendkívüli kedvezményessé ggel, sőt akár ingyenesen gondoskodjon a kormány. Mert úgy gondolom, hogy ők sok tekintetben azonosíthatók az árvízi károsultak helyzetével. Ha az árvízi károsultak gyermekei elmehetnek üdülni teljesen jogosan és teljesen méltányosan különböző állami üdülő kbe, akkor azt gondolom, hogy azon családok számára is védelmet kell adni, akiknek sajnos a kormánytöbbség, most nem tudom, milyen szót használjak, lassúsága, tétovasága,
