Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VADAI ÁGNES (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
1115 tegyem. Tehát hogyan is jutottunk a kö zelmúlt során oda, hogy ez a törvénymódosítás a tisztelt Ház elé került? Ahogy elhangzott már, június 10én egy kormányrendelet született, amely valóban - sajnos ki kell mondani - nem ért semmit, hiszen utána történt a Tauzin család emlékezetes kilakoltatá sa is, amely megmutatta a kormányrendelet gyengeségét. E kilakoltatás során, ahogy már Gyüre Csaba képviselőtársam is elmondta, Budafokon száz rendőr rohamának köszönhetően, a nagymama kórházba kerülése árán, kilakoltatta a helyi rendőrkapitány a négygyerm ekes, de valójában ötgyermekes családot - csak az egyik gyermek már nagykorú - a lakásából. Már ekkor is elmondtam ott az újságíróknak is, hogy valójában itt a végrehajtási törvényt kellett volna megváltoztatni. Ez csak azért érdekes, hogy ezt már akkor is lehetett tudni. Nem kellett volna várni erre az időpontra, és nem kellett volna másfél hónapnak eltelnie gyakorlatilag úgy, hogy nem történt időközben semmilyen érdemi döntés. Miután láttuk, hogy nem történik semmi változás, úgy a Jobbik a maga részéről e gy határozati javaslatot benyújtott az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsághoz, amelyet akkor, arra hivatkozva, hogy azon a héten pénteken a kormány beterjeszti a törvényjavaslatát, nem szavazott meg a Fidesztöbbség. (21.20) Ez egy hétte l később történt meg. Ezt megint csak azért kell hangsúlyoznom, mert látjuk ennek a törvénymódosításnak a szövegét. Ez, legyünk őszinték, azért eléggé nyúlfarknyi, tehát ehhez nem kell igazán nagy tudás, hogy egy ilyen törvénymódosítást gyakorlatilag minél hamarabb elkészítsen adott esetben a kormány. Nos, tehát összességében legalább másfél hónapos késedelem történt a jogszabály megfogalmazásával. Ez azért lényeges, mert eközben azért százak lettek kiköltöztetve a saját lakásukból országszerte. A Tauzin cs alád csak egy volt a sok közül, a legnagyobb port felkavart esemény volt, hiszen láttuk az eseményeket, és külön érdekessége egyébként ennek az ügynek azért, hogy miközben a miniszter úr is megdicsérte a jobbikos képviselőket épp a tisztelt Ház falai közöt t, aközben a rendőrkapitányság viszont elindította a szabálysértési eljárást az ott megjelent országgyűlési képviselőkkel szemben. Ilyenkor azért én úgy érzem, hogy a kormány soha nem tudja, hogy mit csinál a bal keze, vagy éppen mit csinál a jobb keze. Jó lenne, ha összeszoknának a végtagok az elkövetkező időszakban. Nos, miért is fontos mindez? Mert úgy gondolom, hogy természetesen az elmúlt nyolc év szocialista ámokfutása, és az, hogy tönkretették az ország lakosságát, ez egyértelmű, és ez nem vitatható senki számára sem ma Magyarországon, de ez a másfél hónap azért a Fidesz lelkiismeretét kell hogy terhelje. Ezt úgy lehetne megváltoztatni, ha adott esetben ezek a családok akár ad hoc jelleggel is, de valamilyen segítséget kapnának, akik ez alatt az idő a latt kerültek az utcára. Természetesen ez alatt leginkább egyébként a Tauzin családot értem, hiszen tudjuk jól, hogy voltak például itt kórházprivatizáció jellegű dolgok is, például éppen a városomban, ugyebár, Egerben. És hála istennek, a Fideszkormány is úgy gondolja, hogy azok, akik ott kiálltak annak érdekében, hogy ne lehessen a kórház egészségügyi szolgáltatását privatizálni, azok jutalomban kell hogy részesüljenek, sőt vissza kell hogy kerüljenek végre a saját munkahelyükre, hiszen ezek az emberek eltávoztak a munkahelyükről. Ezek az emberek ott, Egerben, az orvosok, ápolók kiálltak azért, aminek nem ők látták a gyümölcsét tulajdonképpen, hanem teljesen mások, akiknek esetleg a kórházát már nem tudta elprivatizálni esetleg adott esetben egyegy offshore cég, mert visszatartó erő volt az egriek küzdelme. Hát a Tauzin család küzdelme és az a kiállása, mondhatjuk, hogy a bátorsága, hogy a sajtóhoz fordult, és mindent megtett annak érdekében, hogy a saját lakását ne veszítse el, az példát mutatott sok m indenki számára. És az, hogy most itt van előttünk ez a törvényjavaslat, abban én teljesen biztos vagyok, hogy az ő ügyük és az ő kiállásuk nagyon sokat nyomott a latban. És azért legyünk őszinték, bár a sajtó csak annyit ír, nehogy a Jobbik nevét leírja v életlenül is ma Magyarországon,
